A főként műanyagpalackokból kioldódó, biszfenol-A (BPA) nevű vegyületről már több vizsgálat is leírta, hogy veszélyes lehet a szervezetre. Az egyik legutóbbi egy múlt héten megjelent tanulmány, mely szerint a BPA káros hatással lehet a férfiak hímivarsejtjeire. Két újabb kutatási erdemény most arra hívja fel a figyelmet, hogy a vegyület a bőrünkön keresztül is felszívódhat, méghozzá a pénztárnál kapott, hőpapírból készült blokkokból.
A vegyület - pontosan még nem ismert mennyiségben, erre most végeznek vizsgálatokat - a polikarbonát műanyagból készült ásványvizes palackokból, az étel- és italtárolókból (például cumisüveg, üdítős palackok, ételhordók, műanyag tányérok, mikrohullámú készülékekben használt edények, stb.) kerülhet a szervezetünkbe. A nyugati országokban végzett vizsgálatok során az ott élők élők vizeletében azonban magasabb biszfenol-A-koncentrációkat mutattak ki, mint ami az ezen tárgyakkal való mindennapi érintkezés alapján várható lett volna.
A kutatók eddig nem egészen értették, hogy miből adódhat ez az eltérés, erre azonban jó eséllyel magyarázatot adhat a két új tanulmány. Az egyikben azt próbálták meg kideríteni, hogy felszívódhat-e a vegyület a bőrön keresztül, a másikban pedig várandós asszonyok vizeletében mérték a BPA-szinteket.
A terhes nőknek a kézmosás is javasolt lehet
Fontos tudni, hogy míg a polikarbonát műanyagokban egy úgynevezett komplex polimer részeként van jelen a biszfenol-A, addig a blokkok hőpapírjában szabad monomerként, azaz egy egyszerűbb formában. Ez a forma könnyebben átjuthat például a bőrön is, szemben a műanyagedényekből származóval, amely csak melegítéskor vagy a folyadékokba oldódva juthat a szervezetbe.
Daniel Zalko (French National Institute for Agricultural Research, Párizs) és munkatársai ezt konkrét mérési eredményekkel támasztották alá. A biszfenol-A molekuláknál először radioaktív jelölést alkalmaztak. Ezt követően egyrészt disznók füléből származó bőrdarabokon, másrészt emberi szöveten vizsgálták meg, hogy a BPA milyen mértékben képes áthatolni a bőrön. (A disznók fülének bőrét gyakran használják olyan kísérletekben, ahol az emberi bőr tulajdonságait kell modellezni.)
A disznóbőr esetében a vegyület 65%-a jutott át a sejteken, míg az emberi bőrnél ez az arány kisebb, 46%-os volt. Mindkét szövettípusnál megfigyelték azt is, hogy a sejtek képesek megkezdeni a vegyület bontását, vagyis a BPA azonnal bejut a sejtanyagcserébe - írja a Nature beszámolója.
A Chemosphere című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői ezek alapján óvatosságra intenek a hőpapírból készült blokkokkal kapcsolatban. "Különösen a terhes nők esetében javasoljuk, hogy vagy kerüljék ezeket a blokkokat, vagy ha mégis megfogják őket, mossanak kezet utána" - mondta a Nature-nek Zalko.
Várandósan inkább ne dolgozzunk pénztárosként
A várandósokkal kapcsolatos aggodalmakat egy másik tanulmány is megerősíti. A szervezetben az ösztrogén hatásait utánzó BPA-t a Massachusetts-i Boston Egyetem szakemberei vizsgálták: Joe Braun és kollégái 389 várandós asszonynál mérték a vizelet biszfenol-A-tartalmát. Közülük 17-en dolgoztak pénztárosként, ők tehát - az előző tanulmány eredményei alapján - fokozottabban ki voltak téve a vegyületnek, mint a többiek.
Annak ismeretében, hogy a BPA monomerként a bőrön keresztül is a szervezetbe kerülhet, már egyáltalán nem meglepő, hogy a BPA-szint a pénztárosok vizeletében volt a legmagasabb (grammonként 2,8 mikrogramm). Azoknál a várandósoknál, akik tanárként dolgoztak, a koncentráció grammonként csak 1,8 mikrogrammos, az iparban dolgozóknál pedig 1,2 mikrogrammos volt - írja az Environmental Health Perspectives-ben megjelent cikk.
Dr. Bordás Imre, az Országos Kémiai Biztonsági Intézet főigazgató főorvosa nem tudott pontosabb tájékoztatást adni a hőpapír blokkok egészségre gyakorolt káros hatásairól, mivel erről egyelőre nem rendelkeznek megbízható adatokkal. "A pénztárgépeknél dolgozó terhes nők foglalkozás közben terhelődtek BPA-val. Ilyen esetben - ha van valóságalapja a mostani eredményeknek - az alkalmassági vizsgálat valóban szigorú feltételt jelent a munkába állás előtt" - mondta az [origo]-nak Bordás.
Az Európai Unió területén a biszfenol-A alkalmazása jelenleg nincs betiltva, az egyes tagállamokban pedig csak nagyon indokolt esetben lehet ezzel kapcsolatban önálló intézkedéseket hozni. Az OBKI jelenlegi hivatalos állásfoglalása szerint egyes tagállamokban úgy tűnhet, mintha korlátozások lennének életben, ezek azonban nem jogszabályi szintűek. "A forgalmazók ezekben az országokban - a lakosság egyértelműen elutasító magatartása miatt - önként tekintenek el a biszfenol-A-tartalmú termékek forgalmazásától. Abban az esetben, ha az EU illetékes szervei a releváns kísérletek, illetve újabb adatok birtokában mégis úgy határoznak, hogy a biszfenol-A-t tiltólistára teszik, az OKBI, mint a magyar REACH Nemzeti Kompetens Hatóság, erről azonnal értesíteni fogja az érintett hatóságot, illetve a gyártókat és a forgalmazókat" - írja az intézet szakértői anyaga.
Kanadában eközben - a világon elsőként - hivatalosan is mérgező vegyületté nyilvánították a biszfenol-A-t. Mindezt néhány nappal azután jelentették be, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (European Food Safety Authority; EFSA) ismét megerősítette, hogy a BPA használata biztonságosnak tekinthető az étel- és italtároló termékekben. Az ESFA szeptember 30-ai állásfoglalása szerint nem szükséges korlátozni a BPA-nak való kitettség eddigi határértékeit. Az ESFA állásfoglalása angol nyelven itt olvasható.
A palack alját nézzük
A BPA kioldódását elősegíti a magas hőmérséklet, az erősen savanyú vagy lúgos pH és a hosszú ideig tartó tárolás. A polikarbonátból készült edényekbe és üvegekbe emiatt nem javasolt forró ételt vagy italt beletölteni. Az új eredmények alapján pedig már az is javasolható, hogy mossuk kezet a vásárlások után is.
A biszfenol-A eddigi egyik fő forrásainak azokat a műanyag palackokat tekintették, amelyek polikarbonátból készültek - arról, hogy van-e egy ásványvizespalackban BPA, a flakonok alján található, háromszög alakú jelölés tájékoztat. Ha a háromszögben a 7-es szám van, akkor BPA is lehet a műanyagban.