Amint arról korábbi cikkünkben már beszámoltunk, nem kell több bizonyítékot gyűjteni arról, hogy a műanyagpalackokból szivárgó vegyület, a biszfenol-A (BPA) káros az emberi egészségre. A vegyületről eddig több tucat korábbi állatkísérlet mutatta ki, hogy a szervezetbe kerülve az ösztrogénhez hasonlóan viselkedik, és volt néhány embereken elvégzett elemzés is, amelyek eredményei miatt az USA-ban már benyújtották a BPA ipari használatát korlátozó törvényjavaslatot.
Az újabb vizelettesztekkel pontosan mérhető a koncentráció
A BPA-val kapcsolatos legújabb eredmény, hogy a vegyület - mindennapos kitettség esetén - egyértelműen károsítja a férfiak hímivarsejtjeinek mozgékonyságát és csökkenti a spermiumok mennyiségét. A Fertility and Sterility című folyóirat legutóbbi számában megjelent amerikai tanulmányban 218 kínai munkást vizsgáltak, akik munkakörük miatt naponta kapcsolatba kerülnek a biszfenol-A-val (a gyártás azon fázisát végezték, amelynek során a termékekbe juttatják a biszfenol-A-t).
A munkásokat olyan személyekkel hasonlították össze, akik nem ebben a munkakörben dolgoztak, mindennapi életük során azonban náluk is fennállt valamekkora kitettség. A mérések során az alanyok vizeletében mérték a BPA-koncentrációt, emellett megvizsgálták a résztvevők spermaképét is. Kiderült, hogy a vegyülettel dolgozó munkások vizeletében literenként átlagosan 38,7 mikrogramm volt jelent a BPA-ból, ami negyvenszer magasabb, mint a kontrollcsoport esetében (1,4 mikrogramm/liter, ami alacsonyabb, mint egy átlagos USA-beli férfi vizeletében mérhető 2,3 mikrogramm/literes koncentráció).
Jelentősen romlott a férfiak spermaképe
Arra is fény derült, hogy a BPA-nak való mindennapos kitettség hatására jelentősen romlott a munkások spermaképe. A kontrollcsoporthoz viszonyítva a dolgozóknál négyszer nagyobb valószínűséggel fordult elő csökkent spermaszám. A túl alacsony, vagyis az ötmillió alatti spermaszám a férfi meddőség fő oka is lehet, hiszen a normálisnak tekintett érték húszmillió körül van (a kezelési lehetőségekről a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó háttéranyagban olvashatnak bővebben).
A hímivarsejtek mozgékonyságát tekintve szintén rosszabbul szerepeltek a vegyülettel naponta dolgozó férfiak. A spermiumok úszási képessége náluk kétszer akkora eséllyel bizonyult gyengébbnek, mint a kontrollcsoportnál - írja a Scientific American cikke.
De-Kun Li kutatásvezető az eredmények alapján reméli, hogy nemsokára megváltozik majd a vegyülettel kapcsolatos USA-beli szabályozás, hiszen az még mindig nem ismert pontosan, hogy egy átlagember milyen mértékben van kitéve a vegyületnek. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyező Hatóság (FDA) jelenleg a BPA biztonságosságával kapcsolatos szakirodalmi adatokat tekinti át.
A kínai munkások - munkájuk miatt - az átlagosnál nagyobb kitettségnek voltak kitéve. Ugyanakkor a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal tájékoztató anyaga szerint a biszfenol-A az ásványvizes palackokban is előfordulhat. A vegyület ezen kívül a polikarbonát műanyagból készült étel- és italtárolókból (például cumisüveg, üdítős palackok, ételhordók, műanyag tányérok, mikrohullámú készülékekben használt edények, stb.) kerülhet a szervezetünkbe, az azonban jelenleg még nem ismert pontosan, hogy mekkora mennyiségben.
Ami jelenleg biztos, hogy a BPA kioldódását elősegíti a magas hőmérséklet, az erősen savanyú vagy lúgos pH, és a hosszú ideig tartó tárolás. A polikarbonátból készült edényekbe és üvegekbe emiatt nem javasolt forró ételt vagy italt beletölteni. Ez az egyik módja annak, higy minimalizáljuk a vegyülettel történő érintkezésünket.