Itthon is trenddé vált a negyven év körüli gyermekvállalás

A negyvenéves kor körül vállalt terhességek aránya világszerte emelkedik, ezzel együtt azonban a kismamák is többet szoronganak, hiszen az életkorral együtt a különféle szövődmények esélye is megnő. A 35 év feletti nőktől született babák aránya hazánkban az összes terhesség 8%-át teszi ki. Mire érdemes figyelnie annak a nőnek, aki ebben az életkorban vállalkozik a szülésre? Mik a vélt, és mik a valós veszélyek? 

Veszélyeztetett terhességről akkor beszélünk, ha a kismama vagy a magzat élete veszélybe kerülhet egy várandósság alatti szövődmény miatt. Az életkor alapján a veszélyeztetett terhességek két csoportját lehet megkülönböztetni: az egyik a serdülőkori, sokszor nem kívánt terhesség, a másik pedig a negyvenéves kor körül vállalt terhességeké.

A két csoport sok mindenben különbözik. A tizennyolc évesnél fiatalabb lányok szervezete az esetek többségében már elég érett a magzat kihordására, lelkileg viszont gyakran még nem elég felkészültek erre. A 35-40 év körüli nőknél viszont megfordul a helyzet. A terhesség itt a legtöbb esetben tudatos, jól átgondolt döntés eredménye, a hölgyek szervezete azonban - a természetes öregedési folyamatok miatt - sokszor már nehezebben viseli a terhesség során végbemenő élettani változásokat.

Emiatt azonban még nem kell kizárni a negyvenéves kor körül vállalt terhességet sem. Az egészséges várandóssághoz mindössze arra van szükség, hogy a leendő kismama pontosan tisztában legyen az esetlegesen fellépő komplikációkkal, illetve ezek valószínűségével.

Babavárás negyven körül: mik a valós veszélyek?

Magyarországon a 35 év feletti nőktől született babák aránya az összes terhesség 8%-át teszi ki, de ez az arány folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. A hivatalos szakmai álláspont szerint a terhesség csak a negyvenéves életkor elmúltával minősül veszélyeztetettnek, de a 18-35 éves korosztályhoz viszonyítva már 35 év felett is nagyobb eséllyel jelentkezhetnek bizonyos problémák.

Az idősebb kori terhességek egyik fő hátránya, hogy a tüszőkből képződő petesejtek egyidősek az anyával, így jelentősen csökken a termékenység. A legtermékenyebb időszakban - 20-30 éves kor között, rendszeres házasélet mellett - havonta körülbelül 20-25%-os eséllyel esik teherbe egy egészséges asszony, 40 éves kor felett azonban mindössze 1% alá esik ez az arány. A pároknak emiatt célszerű felkeresniük egy családtervezéssel is foglalkozó intézményt, méghozzá minél előbb. Itt minden eszköz és tapasztalat rendelkezésre áll a termékenységi állapot gyors felmérésére. A szakemberek emellett fel vannak készülve a lehetséges szövődmények megelőzésére és korai felismerésére is.

A születendő baba egészsége szempontjából a legkomolyabb veszélyforrást a különféle kromoszóma-rendellenességek jelentik. Az enyhébb és a súlyosabb magzati rendellenességek általános előfordulási aránya egyaránt 3-3% - ezzel minden kismamának számolnia kell. A legismertebb kromoszóma-rendellenesség a 21-es kromoszóma triszómiája, vagyis amikor ebből a kromoszómából eggyel több található a képződő ivarsejtben. (Bővebben lásd ezt az összefoglalót: A Down-kór szűrése.)

Fertőzések és szövődményes terhességek

A kromoszóma-rendellenességeken kívül a kórokozókkal történő fertőződések esélye is megnő. Mindez azért jelent problémát, mert csökkenhet a petevezetékek átjárhatósága, ami tovább rontja a sikeres teherbeesés esélyeit. Ilyen lehet például a Chlamydia trachomatis nevű baktérium, amely a petevezetékek tünetmentes elzáródásán kívül kismedencei gyulladást, krónikus alhasi fájdalmakat, súlyosabb esetben pedig meddőséget is okozhat. (A férfiaknál jóval ritkábbak a szövődmények, bár a fertőzés átterjedhet a herevezetékekre, ami szintén fájdalommal, esetleg terméketlenséggel járhat együtt).

A Chlamydia-fertőzés a fiatal nők körében az egyik leggyakoribb nemi úton terjedő fertőzés - egy évtizede világszerte folyamatosan emelkedő számban azonosítják a baktérium által okozott fertőzéseket. A jelenség legfőbb oka, hogy egyre korábbi életkorra tehető a rendszeres nemi élet megkezdése, és nem számít ritkaságnak a partnerek gyakori váltogatása vagy az egyidejűleg több partnerrel fenntartott szexuális kapcsolat sem.

A negyven év körüli terhességek gyakoribb szövődményei közé tartozik még a koraszülés, a vetélés vagy a méhen kívüli terhesség. Többször fordul elő magasvérnyomás-, cukor- és vesebetegség, és gyakoribbá válik a méhizom jóindulatú daganatának, a miómának az előfordulása is.

Sűrűbben van szükség császármetszésre

35 év felett egyre több olyan komplikáció is jelen lehet, amelyek szükségessé tehetik a kisbaba császármetszéssel történő kiemelését. Erre az esetek több mint negyedénél kell számítani. A szülést nehezítő körülmények általában azoknál a 40 körüli kismamáknál fordulnak elő gyakrabban, akiknek ez az első terhességük. Szintén császármetszésre lehet szükség abban az esetben, ha kettes, hármas- vagy négyesikreket várunk. (A császármetszések számának világszerte megfigyelhető emelkedése részben éppen arra vezethető vissza, hogy a nők egyre idősebb életkorban vállalnak babát; erről itt olvashatnak bővebben: Továbbra is egyre több nő szül császármetszéssel)

A terhességi cukorbetegség - orvosi nevén gesztációs diabétesz - szintén fokozott eséllyel jelenik meg a negyven év körüli nőknél. Ez egy kóros anyagcsere-állapot, amely kizárólag a várandósság kilenc hónapja alatt áll fenn. A jelenség oka, hogy a terhességi hormonok hatására csökken a sejtek inzulinérzékenysége, emiatt átmenetileg megemelkedik a vércukorszint. Maguk a sejtek mégis szőlőcukorhiányban szenvednek, így szükségessé válik a vércukorérték pontos szabályozása.

A megemelkedett glükózkoncentráció a szülés után általában magától rendeződik, így a legtöbbször nincs szükség további kezelésre. Ismert azonban az is, hogy a terhességi cukorbetegségben szenvedő nők életük hátralévő részében nagyobb eséllyel betegszenek meg a felnőttkori, 2-es típusú cukorbetegségben.

Mielőtt a baba mellett döntünk, keressük fel nőgyógyászunkat

Ha az imént ismertetett nehézségek és az esetlegesen felmerülő veszélyek ismeretében elszántuk magunkat a terhességre, kérjünk időpontot nőgyógyászunktól vagy látogassunk el egy családtervezéssel foglalkozó szakemberhez.

Erre azért van szükség, hogy kiderüljön, szervezetünk valóban felkészült-e a magzat fogadására. A vizsgálat során felmérik általános egészségi állapotunkat, illetve átbeszélik velünk azokat az életmódbeli tényezőket, amelyeken érdemes lenne változtatunk a sikeres teherbeesés érdekében. A konzultáció nagyszerű alkalmat jelent arra, hogy a minket leginkább aggasztó kérdéseket egy szakorvossal is megvitathassuk - így nem lesznek indokolatlan félelmeink a babavárással kapcsolatban, negyvenéves kor körül sem.

A családtervezéstől a baba megszületéséig

A Születéskönyvben dr. Gasztonyi Zoltán, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum Családtervezési és Nőgyógyászati Osztályának szakmai vezetője vezeti végig az olvasót a családtervezéstől egészen a születésig. A könyv azért készült el, mert a kismamák közül sokan túlzott aggodalommal tekintenek a babavárás időszakára. Bár az interneten ma már elvileg minden információ megtalálható, mégis sok hamis tévhit és félinformáció kering a különféle fórumokon és netes oldalakon.

Aki viszont végigolvassa a könyvet, nem marad tanácstalan a babavárás alatti történésekkel kapcsolatban. A szuleteskonyv.hu honlapon további információk és néhány könyvfejezet is olvasható, és ugyanitt meg is rendelhető a könyv.