Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérései szerint a jódhiány globális probléma. Az emberi szervezet optimális működéséhez szükséges napi jódmennyiséget kizárólag a táplálkozással nagyon nehéz bevinni azokon a helyeken, ahol az ivóvíz nem tartalmaz elegendő jódot, ilyenkor más módon szükséges pótolni a hiányzó mennyiséget, ha el akarjuk kerülni a jódhiány miatt kialakuló kórképeket. A jód szükséges a pajzsmirigy optimális működéséhez, ami hormontermelése révén a szervezet anyagcseréjének szabályozásában központi szerepet tölt be. Különösen fontos a megfelelő mennyiségű jód bevitele a terhesség és a szoptatás időszakában, mert az embrió és a magzat idegrendszerének fejlődéséhez az anyai pajzsmirigy kielégítő hormontermelése szükséges.
Egy portugál kutatás a közelmúltban azt vizsgálta, hogy az anyák jódfogyasztása, illetve ezzel összefüggésben a pajzsmirigy működése a terhesség során milyen hatást gyakorol a babák fejlődésére. A gyerekek mentális és pszichomotoros fejlődését két éves korukig követték nyomon.
A kutatók 86 anya-baba párt vizsgáltak és azt találták, hogy az anya jódhiánya és a pajzsmirigy csökkent működése a terhesség első trimeszterében késleltette a gyerekek pszichomotoros fejlődését. A pajzsmirigyműködést a vérben keringő egyik pajzsmirigyhormon, a tiroxin (T4) szintjével jellemezték és azt találták, hogy ha az anya jódhiányban szenvedett, a tiroxinszint a terhesség első trimeszterében kevesebb, mint 10 pikogramm/milliliter volt.
A terhesség későbbi fázisaiban az anyai pajzsmirigy alulműködésnek nem volt olyan jelentős hatása, mint az első trimeszterben fellépő jódhiánynak, és az újszülött pajzsmirigyműködése is kisebb hatást gyakorolt a fejlődésre.
A vizsgálatok szerint nagyon fontos, hogy már a terhesség korai szakaszában megfelelő mennyiségű jód álljon rendelkezésre, különösen abban az időszakban, amikor az embrió idegrendszeri fejlődésének kritikus szakasza zajlik, és amikor még a magzat pajzsmirigyműködése sem biztosítja a megfelelő hormonszinteket. A kutatók azt javasolják, hogy a jódhiányos földrajzi régiókban fordítsanak kiemelt figyelmet a nők fogamzás előtti jódpótlására. Így elkerülhetők a jódhiány káros következményei a korai terhesség során, amikor sokszor még az anya sem tudja, hogy várandós.
A WHO 2003-as felmérése szerint az európaiak 57 százaléka jódhiányos, a kelet-európai régióban ez az arány 60 százalék. Az American Thyroid Association napi 150 mikrogramm jód fogyasztását javasolja a várandósság és a szoptatás időszaka alatt. A szükséges napi bevitel biztosításához azokon a helyeken, ahol az ivóvíz nem tartalmaz elegendő jódot - ami Magyarország legnagyobb részére jellemző -, gondoskodni kell a jód pótlásáról, különösen igaz ez a várandós és szoptatós anyákra. Egyes jódtartalmú gyógyvizek fogyasztása is alkalmas erre, de a szükséges napi mennyiséget a hazánkban kapható, terheseknek szánt vitaminkészítmények is tartalmazzák, melyek szedését a szülést követően a szoptatás időszakában is lehet folytatni.
Cikkajánló |
***
A családtervezéstől a baba megszületéséig (x) A Születéskönyvben dr. Gasztonyi Zoltán, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum Családtervezési és Nőgyógyászati Osztályának szakmai vezetője kalauzolja végig az olvasót a családtervezéstől egészen a születésig. A könyv azért készült el, mert a kismamák közül sokan túlzott aggodalommal tekintenek a babavárás időszakára. Bár az interneten ma már elvileg minden információ megtalálható, mégis sok tévhit és félinformáció kering a különféle fórumokon és netes oldalakon. |