Mi jelzi a méhen kívüli terhességet?

Minden 100-150 élveszülésre jut egy méhen kívüli terhesség. Nagyon fontos a korai felismerése, mert így jó eséllyel megelőzhető a váratlanul jelentkező és életveszélyes állapotot okozó hasüregi vérzés.

Minden olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli terhességnek neveznek: a statisztikai adatok szerint körülbelül 100-150 élveszületésre jut egy méhen kívüli terhesség. Az esetek 98 százalékában az egyik petevezetékben alakul ki a terhesség, amely komoly hasüregi vérzést, és hirtelen jelentkező életveszélyes állapotot is okozhat.

Nem lehet megelőzni

A méhen kívüli terhesség kialakulását biztosan előrejelezni és megelőzni nem lehet, ezért a beteg nem tehető felelőssé az állapotáért.

Élettani körülmények között a petesejt a tüszőrepedést követően valamelyik petevezetékben termékenyül meg. Ezt követően osztódó állapotban, a petevezeték csillószőrei segítségével a méhüreg felé sodródik, ahol 5-7 nappal később a méh nyálkahártyájába ágyazódik be.

Kóros esetben a megtermékenyült, osztódó petesejt a petevezeték csillószőreinek károsodása miatt nem vándorol megfelelő ütemben a méh ürege felé, ezért a petevezeték falában megtapadhat. Amennyiben a petevezetékben fejlődő méhen kívüli terhesség nem hal el, pár hét alatt alhasi fájdalmat, hasüregi vérzést okozhat.

A korábbi méhen kívüli terhesség, a kismedencei gyulladás, a hasi műtétek, a petevezetéken végzett bármilyen beavatkozás, illetve a mesterséges megtermékenyítés kapcsán alkalmazott technikák növelik a betegség kialakulásának valószínűségét.

Fontos a korai felismerés

Méhen kívüli terhesség esetén nagyon fontos a korai felismerés, mert így jó eséllyel megelőzhető a váratlanul jelentkező és életveszélyes állapotot okozó hasüregi vérzés. Korai beavatkozás esetén az orvos ritkábban kényszerül szerveltávolító műtétek (pl. a petefészek, petevezeték eltávolítása) elvégzésére.

Normális terhesség esetén egy-két nappal a menstruáció várt időpontja után a vizeletvizsgálaton alapuló terhességi teszt már halványan pozitívvá válhat, és gyakran észlelhetők a terhesség gyanújelei: hányinger, hányás, emlőfeszülés, hangulatingadozás. A tünetek hátterében hormonális változások állnak, amelyek nem engedik a méhnyálkahártya menstruációs ciklus végén megszokott leválását, a menstruációs vérzés bekövetkezését és alkalmassá teszik az anya szervezetét a magzat kihordására. Ez a folyamat általában fájdalommentes.

Fogamzóképes korban a vérzéskimaradást követően jelentkező alhasi fájdalom, vagy pozitív terhességi teszt mellett kialakuló hüvelyi vérzés felveti a méhen kívüli terhesség lehetőségét.

Amennyiben a terhesség nem a méhüregben alakul ki, a megtermékenyített petesejt növekedésének hatására előbb-utóbb szúró jellegű alhasi fájdalom lép fel. Ez rendszerint csak az érintett oldalon jelentkezik. Az idő múlásával fokozódik a hasűri vérzés kialakulásának kockázata, amelynek veszélyére szerencsés esetben a fájdalom még időben felhívhatja a figyelmet. Méhen kívüli terhességre utaló, valamint bizonytalan eredetű tünetek észlelésekor javasolt azonnal szakorvoshoz fordulni, minden óra számít!

A diagnózis felállítása hüvelyi ultrahanggal történik

Az orvos a pontos diagnózis felállítása érdekében részletesen kikérdezi a kismamát. Ismernie kell az utolsó menstruáció idejét, a fájdalom mértékét, jellegét és helyét. Rákérdez a terhesség mellett gyakran észlelhető tünetekre és a terhességi teszt eredményére is. Amennyiben az elmondottak alapján valóban felmerül a méhen kívüli terhesség lehetősége, további vizsgálatok szükségesek.

Hüvelyi tapintásos vizsgálattal észlelhető a megnagyobbodott, puhábbá vált méh. Előrehaladott esetben a méhen kívüli terhesség a kismedencében, a tapadás helyén fájdalmas duzzanatként jól kitapintható. Ha már kialakult a hasüregi vérzés, akkor a vér által okozott erős hashártyaizgalom nagyon fájdalmassá teszi a hüvelyi vizsgálatot. Ez a tünet komoly veszélyre utal.

A méhen kívüli terhesség diagnózisának pontos felállításához elengedhetetlen a hüvelyi ultrahangvizsgálat, amely nagy képfelbontása révén a közeli kismedencei szervek részletes vizsgálatát teszi lehetővé. Ezzel a módszerrel a nőgyógyász nagy biztonsággal meg tudja állapítani a terhesség tényét, helyét, valamint méhen kívüli terhesség esetében az állapot súlyosságát, a beavatkozás sürgősségét.

Forrás: Wikipedia/Ed Uthman

Méhen kivüli terhesség hét hetes embrióval

Indokolt a kórházi ellátás

Méhen kívüli terhesség gyanúja esetén az életveszélyes állapot lehetőségének kizárásáig, illetve a betegség gyógyulásáig rendszerint kórházi ellátás indokolt.

Előfordulhat, hogy a szervezet önmaga képes megoldani a problémát. Amennyiben a terhességet jelző laborértékek maguktól normalizálódnak, már nem figyelhető meg a kóros terhességre utaló ultrahangkép, és a beteg is panaszmentessé válik, akkor spontán gyógyultnak tekinthető.

Időben felismert esetekben a gyógyszeres kezelés is szóba jön. A kezelés hatására a méhen kívül kialakult terhesség nyom nélkül felszívódhat, és szerencsés esetben az érintett petevezeték átjárható marad.

A méhen kívüli terhesség nem zárja ki a későbbi normális terhességet

Amennyiben a beteg állapota műtétet tesz szükségessé, hastükrözés (laparoszkópia) és hagyományos hasi műtét végezhető. A hastükrözés a hasi műtéthez képest kevésbé megterhelő a beteg számára, és gyorsabb gyógyulást eredményez. Ép petevezetők esetén a kóros helyen megtapadt petezsák kihámozható, ezért a petevezeték eltávolítása nem szükséges, így a jövőben nagyobb esély marad egészséges terhesség kialakulására. Súlyos vérvesztés esetén azonnali műtéti beavatkozást kell végezni. Ilyenkor a petevezeték fala rendszerint már roncsolódott, ezért a szövődmények elkerülése érdekében eltávolítása indokolt.

Cikkajánló

Tizenkét lépés az egészséges terhességhez vezető úton		Szextippek várandósan		Sportolás a terhesség alatt