A legnagyobb mennyiségben a tojásban és a húsban előforduló kolinról ritkán esik szó a táplálkozási ajánlásokban, mivel a legtöbb ember étrendje elegendő mennyiségben tartalmazza, és igen ritkán fordul elő kolinhiány. Korábbi, állatkísérletes vizsgálatok azonban arra utaltak, hogy a fokozott kolinbevitelnek kedvező hatásai lehetnek.
A Cornell Egyetem és a Rochesteri Egyetem táplálkozáskutatókból és nőgyógyászokból álló kutatócsoportja kimutatta, hogy a kolin fokozott bevitele a terhesség alatt csökkenti az újszülött vérében mért stresszhomron-szintet, ami csökkentheti a gyerek fogékonyságát a stresszel kapcsolatos betegségekre, illetve egyes krónikus betegségekre, például a magas vérnyomásra későbbi élete során. A kis mintaszámú vizsgálat eredményeit a The FASEB Journal szaklapban tették közzé.
A kutatók 26, a terhesség utolsó harmadában lévő nőt vontak be a vizsgálatba. A résztvevők egyik csoportja naponta 480 mg kolint fogyasztott, ami valamivel magasabb az általában ajánlott 450 mg-nál, a másik csoport pedig ennek kb. kétszeresét, naponta 930 mg-ot. A megadott kolinmennyiség egyrészt az étrendből, másrészt táplálékkiegészítőkből származott, és a résztvevők egészen a szülésig fogyasztották.
Kevesebb volt a stresszhormon a sok kolint fogyasztó anyák csecsemőinél
A kutatók azt találták, hogy a normálisnál több kolin fogyasztása a terhesség alatt növelte a magzat génműködését szabályozó úgynevezett epigenetikus módosítások, konkrétan a DNS-hez kapcsolódó metilcsoportok mennyiségét. Ezek a módosítások jelölik ki, hogy egy-egy gén be- vagy kikapcsolódjon, átíródása fokozódjon vagy csökkenjen a magzatban. A molekulánként három metilcsoportot tartalmazó kolin egyike annak a néhány tápanyagnak, amelyek metilcsoportokat biztosítanak ehhez a folyamathoz.
Különösen izgalmas eredmény, hogy az érintett gének azok voltak, amelyek a hipotalamusz, az agyalapi mirigy és a mellékvesekéreg képezte rendszert szabályozzák. Ez a rendszer elsősorban a kortizol nevű stresszhormon termelését, és ezáltal a stresszre adott választ szabályozza. A naponta 930 mg kolint fogyasztó anyák újszülöttjének vérében - a köldökzsinórból vett mintában - átlagosan 33 százalékkal alacsonyabb kortizolszintet mértek, mint azokéban, akik 480 mg kolint ettek naponta.
Fokozott stresszben élő várandósoknak ajánlott a sok tojás, hús, brokkoli, bab
A szerzők szerint az eredmények felvetik azt az izgalmas lehetőséget, hogy a kolint terápiás célra használják olyan esetekben, ahol a fokozott anyai stressz "felpörgetheti" a magzati stressz-szabályozó rendszert. Az ilyen problémával nem küzdő terhes nőknek pedig azt ajánlják, hogy fogyasszanak kolinban gazdag ételeket, például tojást, sovány húst, babot és keresztesvirágúakat, például brokkolit.
Azoknak pedig, akik korlátozott mennyiségben vagy egyáltalán nem fogyasztanak állati táplálékot, érdemes lehet - a kezelőorvos jóváhagyása esetén - kolintartalmú táplálékkiegészítőt szedni, mivel a terhesvitaminok általában nem tartalmaznak kolint.