Jöhet a háromszülős megtermékenyítés a briteknél

A világon elsőként Nagy-Britanniában engedélyezhetik a vitatott "háromszülős" mesterséges megtermékenyítést, hogy segítsenek a családoknak, amelyek a gyógyíthatatlan betegségek öröklésétől szeretnék megóvni gyermekeiket.

Az egyelőre brit és amerikai laborokban kutatott eljárásban génmódosított embriót ültetnek az anyaméhbe, és ez komoly etikai kérdéseket vet fel. A módszer annyiban új, hogy a megtermékenyítés során eltávolítják a sejt mitokondriumából a hibás DNS-t, amely olyan öröklött betegségekért felelős, mint a végzetes szív- és májrendelleneségek, az agyi zavarok, a vakság vagy az izomsorvadás.

A mitokondrium apró, sejten belüli akkumulátor, mely termeli, tárolja és szolgáltatja a sejt energiáját. A világon évente kétszázból egy gyermek születik olyan anyai ágon öröklődő rendellenességgel, amelyet a mitokondrium hibás DNS-e okoz.

A "háromszülős" mesterséges megtermékenyítés (IVF) nyomán a csecsemő az anya, az apa és egy női donor génjeit fogja hordozni.

A kérdés nyilvános vitája azt mutatta, a britek többsége támogatja a módszert, az országos tiszti főorvos pedig azon az állásponton volt, hogy szigorú szabályok között zöld jelzést lehet adni az eljárásnak.

Nagy-Britannia lesz az első

"Sok családnak nyújt reményt ez az áttörést jelentő új, életmentő technika, helyes tehát, hogy minél előbb bevezessük" - hangoztatta Sally Davies tiszti főorvos. A brit egészségügyi kormányzat kidolgozza, majd az év második felében nyilvánosságra hozza az eljárás feltételeit. Így Nagy-Britannia lesz az első ország, ahol az érintettek igénybe vehetik a génmódosítással járó mesterséges megtermékenyítést.

Többféle háromszülős IVF-eljárásról is folynak kutatások. Az egyik a két megtermékenyített petesejt DNS-ét cseréli ki. A másik még a megtermékenyítés előtt ülteti át a donor egészséges DNS-ét az anyai petesejtbe. Az így születő gyermek nem a donor, hanem az anya szinte összes tulajdonságát fogja örökölni, mivel ezeket a sejtmag, és nem a mitokondrium DNS-e hordozza.

A brit orvosetikai tanács tavaly megvizsgálta a módszert, és etikusnak találta. Egyes életvédő mozgalmak azért bírálták a kutatásokat, mert szerintük a nem természetes folyamatok, melyek a laboratóriumban létrehozott embriókkal történnek, visszaélésnek minősülnek.

Azt is aggasztónak találják, hogy az örökölt betegségek megelőzése érdekében végzett beavatkozás az első lépés a dizájnbabák felé, akiknek embriókorban bizonyos kedvező tulajdonságok, például a szem színe vagy a magasság érdekében módosítják a genetikai állományát.

Davies azt reméli, ha a parlament megszavazza, az első páciensek két éven belül igénybe vehetik az eljárást.