Az első év elteltével a kismamák hajlamosak lazábbra engedni a táplálkozási gyeplőt, mondván, a gyerek most már "mindent ehet". Pedig a gyerek nem kis felnőtt, nem eheti ugyanazt, mint szülei - áll a Magyar Gyermekorvosok Társaságának legutóbb kiadott tájékoztatójában.
A társaság négy tápanyag (kalcium, vas, D-vitamin, só) szempontjából vizsgálta a kisgyerekek étkezését.
Kalciumhiány - egyenes út a csontritkuláshoz
Felmérésük szerint kalciumból a kisgyermekek 30 százaléka kevesebbet fogyaszt, mint a napi szükséglet 70 százaléka. Pedig a kalcium elengedhetetlen a csontok és a fogak fejlődéséhez.
Kalcium hiányos táplálkozás esetén a fogak, és a csontok sűrűsége csökken, ami korai csontritkuláshoz vezethet. Ma már az is bizonyított, hogy magas vérnyomás betegség kialakulása gyakoribb a túl kevés kalciumot fogyasztók között.
A hazai táplálkozási ajánlások szerint már 1 éves kortól napi 4-5dl tejalapú italt vagy annak megfelelő tejterméket (3dl joghurt/kefir vagy 50g túró vagy 20-30g sovány sajt) kell fogyasztanunk egész életen át, hogy csontjaink elég erősek maradjanak.
Csak mértékkel a kakaóval!
Ebben a korban még kiemelten fontos a tejalapú táplálás. A túl korai tehéntejadás fokozza bizonyos betegségek (allergia, cukorbetegség) kialakulását. Ezért a szakemberek azt javasolják, hogy a kicsi 2-3 éves kora előtt ne fogyasszon rendszeresen tehéntejet. A gyermekorvosok a tej pótlására tejalapú gyerekitalt javasolnak, mert ennek kalcium tartalma megfelelő.
A kalcium forrásai a tejtermékek, tejalapú gyermekitalok, mák, szezámmag. Megfelelő felszívódása érdekébe kerülni kell a magas foszfortartalmú élelmiszereket, mert a foszfor és a kalcium ugyanazon a csatornán át szívódik fel, így akadályozzák egymás felszívódását. Sok a foszfor többek között a zsíros sajtokban, a kakaóban és az ebből készült ételekben, továbbá a kólafélékben.
Hús nélkül borítékolható a vashiány
A vizsgálat eredményei szerint a kisgyermekek 80 százaléka vashiányosan táplálkozik. A gyerekek harmada pedig kritikusan alacsony vasmennyiséget fogyaszt.
Pedig a vas ebben a korban nem csak a vérképzésben tölt be meghatározó szerepet, az agy és az idegrendszer, tehát a szellemi fejlődésben is aktívan részt vesz.
Vasban gazdag élelmiszerek közé tartoznak többek között a májfélék, a vörös húsok, a brokkoli, a lencse, a tejalapú gyerekitalok vagy a mák.
A vas felszívódásáról tudni kell, hogy az állati eredetű élelmiszerekből hasznosul a leginkább, azaz 15 százalékban, míg a növényekből csupán körülbelül 5 százalékuk. Ezen felül a vasban gazdag növények (például a spenót) oxálsavat is tartalmaznak, mely meggátolja a vas felszívódását. Tehát a vasat megfelelő mennyiségben tartalmazó étrend minden esetben tartalmazzon állati eredetű élelmiszereket - ajánlja a gyermekorvosok társasága.
A csontoknak, fogaknak D-vitaminra is szükségük van
A kutatás eredményei szerint D-vitaminból a gyerekek 90 százaléka fogyaszt kevesebbet a szükségesnél. A kalciummal együtt a csontok és fogak fejlődésében fontos zsíroldékony vitamin, hiánya csontfejlődési zavarokhoz vezethet.
A D-vitamin a nap ultraibolya sugárzásának hatására a bőrben is képződik elő-vitaminjából. Megfelelő táplálkozással, és ha az időjárás engedi, kis napozással könnyen gondoskodhatunk beviteléről.
A D-vitamin elő-vitamin forrásai például a tengeri halak (hering, lazac, makréla, szardínia), D-vitamint tartalmazó margarinok, tőkehalmáj olaj, tojássárgája, gyermekek számára készült tejalapú italok. A D-vitamin a kalcium felszívódásában is fontos, segítő szerepet játszik.
Megterheli a túl sok só a gyerek veséjét
Míg a fenti tápanyagokból keveset, sóból túl sokat esznek a gyerekek. A gyermekorvosok kutatásából az derült ki, hogy a kisgyermekek só szükségletük (500 mg) 300-400 százalékát fogyasztják el naponta.
A hosszantartó túl sok nátrium fogyasztás emeli a vérnyomást és megterheli a kisgyermek veséjét. Ügyelni kell tehát arra, hogy a gyermek ne fogyasszon túlzottan sós ételeket az első három évben. Ezzel ugyanis nem csak a magas nátrium bevitel kerülhető el, de hanem formálható a pici felnőttkori ízlése is.