Minden nap minden egyes percében meghal valahol egy nő a szüléssel kapcsolatos komplikációk miatt, Nigerben és Csádban például húsz szülésből egy az anya halálával végződik - sok minden más mellett ez is kiderül egy idén megjelent térképes adatbázisból. Magyarország a legfejlettebb országok közé tartozik a szülés egészségügyi kockázatainak szempontjából, de nálunk is vannak markáns eltérések: az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező anyák esetében háromszor olyan magas a csecsemőhalálozás esélye, mint a felsőfokú végzettségű nőknél.
A White Ribbon Alliance (Fehér Szalag Szövetség) egy nemzetközi szervezet, amelynek küldetése, hogy a világon minden nő számára biztonságos és örömteli eseményt jelentsen a szülés. A szervezet egy térképes ismertetőt jelentetett meg, amely átfogó képet nyújt a terhes nők egészségéről, a szüléssel kapcsolatos kockázatokról, a nők egészségi állapotával összefüggő tényezőkről. Az Atlas of Birth (A születés atlasza) térképek, grafikonok és esettanulmányok segítségével mutatja be a fejlődő országokban élő fiatal nők helyzetét, ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy milyen tényezőket kell figyelembe venni és megváltoztatni ahhoz, hogy valóban megelőzhető legyen az anyai halálozás.
Az első térkép az anyai halálozás kockázatát mutatja be a világ számos országában. Látható, hogy míg Európa nagy részén nagyon ritka a terhesség következtében bekövetkező halálozás (ritkábban, mint 5000-ből egy szülés során hal meg egy nő), Afrika és Ázsia néhány országában ez az arány jóval magasabb. Nigerben és Csádban például 20 szülésből 1 az anya halálával végződik.
A térkép nagyobb méretben itt
Magyarországon is nagyon ritka az anyai halálozás, az azonban kimutatható, hogy a szegénység szorosan összefügg a szülés során felmerülő komplikációk gyakoriságával. Az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező anyák esetében például háromszor olyan magas a csecsemőhalálozás esélye, mint a felsőfokú végzettségű nőknél. Ugyanez a helyzet az alacsony testsúllyal születő babák esetén, vagyis minél alacsonyabb az anya iskolai végzettsége, annál valószínűbb, hogy gyermeke alacsony testsúllyal fog születni. Egy 2007-es kistérségi adatfelvétel eredményei arra utalnak, hogy a szegénység elsősorban a csecsemő- és óvodáskorban eredményezi a gyermekek alultápláltságát, alacsonyabb testsúlyát. Ez minden bizonnyal sokkal súlyosabb következményeket okozhat a gyermek egészségi állapotának, idegrendszeri fejlődésének alakulásában, mint az idősebb gyermekeknél megjelenő alultápláltság.
Az anyák egészsége szorosan összefügg gyermekeik egészségével is. Évente 4 millió újszülött hal meg a születést követő 28-adik napon belül. A csecsemőhalandósági ráta a legszegényebb országokban a legmagasabb. Ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a fejlődő országokban, különösen Afrikában rendkívül magas az AIDS-fertőzöttek aránya, ami az egyik legfőbb oka a szülés következtében bekövetkező anyai- és gyermekhalandóságnak.
A térkép nagyobb méretben itt
A terhességgel kapcsolatos kockázatok növekedését erősen befolyásolja, hogy milyen életkorban esik valaki teherbe. Világszerte sokan maguk is gyermekek még, amikor életet adnak gyermeküknek. A 15 és 19 éves kor között szülő nők kétszer olyan nagy eséllyel halnak meg a terhesség következtében, mint az idősebb anyák. Közép-Afrika néhány országában 1000 szülésből több mint 150 esik 19 évesnél fiatalabb anyákra. A korai szülés nem csak egészségügyi kockázatokkal jár. A fiatalon szülő lányok nagy eséllyel maradnak ki az iskolából, és alacsonyabb végzettségük következtében nehezebben helyezkednek el a munkaerőpiacon, ami tovább növeli a szegénységi kockázatot.
A térkép nagyobb méretben itt
Az etiópiai Yeruknesh 13 éves volt, amikor egy helyi farmer elrabolta, megerőszakolta majd feleségül vette. A farmer előző felesége meghalt, ezért Yeruknesh nevelte a farmer 4 éves fiát és 2 éves lányát. Emellett ő végezte a házimunkát, fát gyűjtött és segített férjének a termények betakarításában. Ha engedély nélkül ment el otthonról, férje megverte. Yeruknesh röviddel az esküvő után teherbe esett, de továbbra is sokat dolgozott a ház körül. Amikor eljött a szülés ideje, Yeruknesh lefeküdt kunyhójuk padlójára, egész testében remegni kezdett és anyjáért kiáltott. Néhány nő odasereglett a faluból, egyikük gyertyát gyújtott és imádkozni kezdett. Yeruknesh férje hívatta a helyi bábát, aki nem tudott segíteni a vajúdó lányon. Ekkor úgy döntöttek, elviszik a legközelebbi kórházba, de mire odaértek, Yeruknesh és gyermeke már halott volt. Másnap visszavitték a holttesteket a faluba, és elégették őket. Yeruknesh 15 éves volt.
Szintén a fejlődő országokban szülő nők egészségét veszélyezteti leginkább, hogy ezekben az államokban nagyon magas a szakszerű segítség nélkül szülő anyák aránya. Ez azt jelenti, hogy a szülések nagy részénél sem orvos, sem ápoló nincsen jelen, aki segítséget tudna nyújtani bármilyen komplikáció fellépése esetén. Néhány afrikai országban a szülések több mint 80%-a zajlik le egészségügyi szakember jelenléte nélkül.
A térkép nagyobb méretben itt
A 45 éves szenegáli nő, Maimouna Faye - tizennégy szülés után, tíz életben maradt gyermekkel - tizenötödször is teherbe esett. Férje úgy érezte, hogy Maimouna terhessége ez alkalommal más, ezért megkérte, hogy látogassa meg a helyi szakképzett ápolót, és kérjen tőle tanácsot. Madjuguene Ciss a közösség egészségügyi alkalmazottja, aki egyben a Terhes Nők Körét is vezeti, hasznos információval látja el a helyi nőket, a terhességgel és a lehetséges veszélyekkel kapcsolatban. Maimouna neki köszönheti, hogy idejében felismerték a komplikáció jeleit. Bár a szülés során életveszélyes állapotba került, a szakképzett segítség megmentette életét, így visszatérhetett családjához, és folytathatta 11 gyermekének nevelését.
Nem meglepő, hogy a fejlődő országok kormányai kevesebb pénzt költenek állampolgáraik egészségének védelmére, az arányok azonban elgondolkodtatóak. Míg Európa és Észak- Amerika államaiban fejenként több mint 1000 amerikai dollárt fordítanak egészségügyre, addig Afrika több országában kevesebb mint fejenként 15 dollár jut az egészségügyi kiadásokra, amelynek következtében ezekben az országokban csupán egy elenyésző kisebbség jut minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz.
A térkép nagyobb méretben itt
A nők és az újszülöttek egészségének érdekében nemcsak nagyobb állami beruházásokra, pénzügyi támogatásra lenne szükség, hanem hatékonyabb női érdekképviseletre is. Sok fejlődő országban a tradicionális nemi szerepek következtében a nők iskolázottsága jóval alacsonyabb, ennek következtében érdekérvényesítő képességük rendkívül alacsony, sokan vannak kiszolgáltatott helyzetben, részben ennek a következménye a fiatalon teherbe eső nők magas aránya, az AIDS fokozott terjedése a gyermekek körében.
A térkép nagyobb méretben itt
Az Atlas of Birth további térképeinek tanulmányozása közben igazán érdekes összefüggésekre láthat rá az olvasó. Világossá válik, hogy a gyermekágyi halandóság és a hozzá kapcsolódó mutatók megrázóan pontos képet festenek egy ország társadalmi-gazdasági fejlettségéről. Érdemes elgondolkodni azon, hogy az anyai- és a csecsemőhalandóság azokban az államokban a legmagasabb, ahol a legnagyobb ütemben gyarapodik a népesség. Ott pedig, ahol csökken a népességszám, az állam óriási összegeket fektet a terhes nők és a csecsemők egészségének védelmére. Úgy tűnik tehát, hogy az emberi élet értéke nem egyenlő a világ különböző országaiban.
A szüléssel kapcsolatos komplikációk, veszélyek nagy része megelőzhető lenne szabad családtervezéssel, születésszabályozással, valamint a szülés során biztosított korszerű eszközökkel, higiénikus környezettel, szakképzett segítséggel. Szerencsére Magyarország e tekintetben egyelőre a legfejlettebb országok közé sorolható.
Gyenge Zsuzsanna
Az ábrákat az Atlas of Birth térképei alapján Gál Ferenc készítette.