Megfejtették, miben más a sakkmester agya, mint az amatőré

A táblás játékok nagymesterei az agyuknak olyan részét is használják, amelyet az amatőrök nem. Ez az agyterület patkányokban jól fejlett, míg főemlősökben kevésbé - derült ki egy új japán kutatásból.

A japán RIKEN Agykutató Intézet munkatársai professzionális és amatőr shogijátékosok agyát vizsgálták különféle képalkotó eljárások segítségével. A shogi a sakkhoz hasonló, ám annál bonyolultabb táblajáték, amely a szigetországban nagy népszerűségnek örvend. A kutatók szerint a mesterek intuitív játéka nem születési adottság, sokkal inkább a kitartó gyakorlás eredménye.

A shogijátékosok között, csakúgy, mint a sakkban, mára kialakult egy professzionális szinten játszó réteg. Profivá általában tíz évnyi, napi 3-4 óra gyakorlás után válnak a játékosok. A profik erőssége, hogy pillanatok alatt átlátják a táblán a lehetséges lépések kimenetelét és kombinációját, és döntéseiket rendkívül gyorsan, intuitívan hozzák meg.

Az MRI-felvételek szerint a profi játékosok agyuknak egy olyan részét használták a játék során, amely az egerekben és patkányokban jól fejlett, főemlősökben azonban általában kevésbé.

Döntések két másodperc alatt

A kutatók a vizsgálatba a japán Shogi Szövetség 17 profi játékosát, kontrollcsoportként pedig amatőröket vontak be.

A játékosok feladata az volt, hogy egy már megkezdett játszmában átlássák a táblát, és két másodperc alatt eldöntsék négy lehetséges lépés közül, hogy melyiknek a kimenetele a legkedvezőbb. Az agyi felvételek szerint a profikban a döntéshozatal során különösen aktív volt a nucleus caudatus (farkosmag) nevű agyterület.

Velük ellentétben, az amatőrökben ez a terület nem aktiválódott a gyors döntéshozatal során.

Hozzátartozik a teljes képhez, hogy ha a profiknak nyolc másodperc állt rendelkezésükre a döntéshozatalra, nem ezt az agyterületet használták.

A farkosmagról korábban azt feltételezték, hogy az akaratlagos testmozgások kontrollálásában van szerepe, de az utóbbi időben kapcsolatba hozták a tanulással és a memóriával is.

A kutatást vezető Keiji Tanaka professzornak a BBC-nek adott nyilatkozata szerint meglepve tapasztalták, hogy a profi shogijátékosok agyuknak egy olyan részét használták a gyors döntéshozatal során, amely egyébként a főemlősökben nem olyan fejlett, mint a rágcsálókban.

A kutatásvezető szerint az, hogy a profi játékosoknak ez az agyterülete aktívabb az amatőrökénél, biztos, hogy nem születési adottság, hanem kitartó gyakorlás eredménye.