Milyen állapotban vannak a cigánytelepen élők fogai?

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat fogorvosai március elején a monori cigánytelepen végeztek szűrővizsgálatot. A telep négyszáz lakosából százan vettek részt a szűrésen, amely megerősítette, hogy a telepeken élő szájhigiéniája elhanyagolt.

A felmérésben részt vett közel száz ember harmada gyerek volt. Az orvosok a résztvevőket kifaggatták, milyen gyakran járnak fogorvoshoz, mik a fogmosási szokásaik, dohányoznak-e, illetve fogyasztanak-e alkoholt. Ezt követően rögzítették fogazatuk állapotát.

A telepen kirívó eset a napi fogmosás

A szeretetszolgálat fogorvosai megállapították, hogy a telepen élők nagyon ritkán járnak fogorvoshoz, akkor is elsősorban foghúzásra, ritkán tömésre. Fogat nem mosnak rendszeresen, egy részük sosem, kirívó esetnek számít a napi fogmosás. Ennek köszönhető, hogy a fogkő előfordulása az életkorral egyre nő.

A fogszuvasodás és a foghiány előfordulásának mérésére használt DMF-index a cigánytelepen élőknél az életkor előrehaladtával ugrásszerűen növekedett. (A DMF-index a szuvas (decayed), a hiányzó (missing) és a tömött (filled) fogak összegéből számolt átlagérték.) Míg a 19-30 év közötti generáció esetében az index értéke még csak 4 volt, a 31-50 év közöttieknél már 10, az 51 évnél idősebbek körében pedig már átlagosan 18 fog volt szuvas, hiányzó vagy tömött.