A legfőbb egészségügyi kockázatok atomerőmű-robbanás után

A japán Fukushima-Daiichi erőműben történt robbanások és tűz hatására egy órán át a sugárzás 400 milli-Sv/óra volt. Összehasonlításképpen: éves szinten 100 mSV sugárzás már rákos daganatok kialakulásához vezethet. A sugárzás leginkább a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázatát növeli.

A Fukushima-Daiichi erőműnél történt robbanások és a március 15-ei tűz következtében radioaktív anyagok kerültek a levegőbe. A telephelyen a sugárszennyezés csúcsa 400 milli-Sv/óra volt. A húsz kilométeren belül lakókat már korábban evakuálták, de a tűz után a japán miniszterelnök felszólította az erőműtől 20 és 30 km közti távolságban élőket is, hogy maradjanak lakhelyükön, mert a reaktor közelében a sugárzás mennyisége jelentősen megnőtt.

Az erőmű területén mért 400 milli-Sv/óra azt jelenti, hogy a dózis egy óra alatt elérte az egyéves egészségügyi határérték négyszázszorosát.

Mekkora sugárzás egy sievert?

A sugárzás mértékegysége a sievert. Egy sievert 1000 millisieverttel (mSv), egy millisievert pedig 1000 mikrosieverttel egyenlő.
Az átlagember 2-3 mSv természetes sugárzásnak van kitéve évente, amelynek 80 százaléka természetes sugárforrásból (vízből, élelmiszerből, néhány sugárzó anyagból, és a kozmikus sugárzás révén a légkörből származik.

A maradék 20 százalék a mesterséges sugárexpozícióból ered: gyári sugárforrásokból, nukleáris fegyverek teszteléséből, valamint orvosi berendezésekből. A CT-berendezésekben 2-15 mSv közötti sugárzást kell elviselnie a vizsgált szerveknek, egy röntgenvizsgálat során pedig 0,02 mSv sugárzást. Dublinból Párizsba repülni 5, Bangkokból Frankfurtba pedig 30 mikrosievert sugárzást jelent szervezetünknek.

Éves szinten 100 mSv sugárzás már rákos daganatok kialakulásához vezethet. Egyszeri, egy sievert (1000mSv) mértékű sugárzás tartós betegségek kialakulását eredményezheti, de nem halálos. 5 sievertes sugárdózistól viszont az érintettek fele egy hónapon belül meghal.

Óvintézkedésekkel csökkenthető a nukleáris sugárzás káros hatása

A Tokiótól 250 km-re északra fekvő Fukusima-1 atomerőműben történt robbanás a környező lakosságban komoly aggodalmat váltott ki a sugárzás egészségkárosító hatása miatt. Egyelőre úgy tűnik azonban, hogy a japán hatóságok minden óvintézkedést megtesznek, hogy a balesetből ne váljon egy újabb csernobili katasztrófa, még akkor se, ha esetleg a sugárzás tovább erősödik.

A japán kormány az evakuláláson, és azon túl, hogy felszólította a lakosságot, hogy lehetőség szerint ne tartózkodjanak a szabadban, kálium-jodid tablettákat is osztott, amely segít megelőzni a radioaktív jódizotóp felhalmozódását a pajzsmirigyben.

Csernobil egészségügyi tanulsága

Csernobil legnagyobb tragédiája ugyanis a pajzsmirigyrák előfordulásának drámai növekedése volt azok körében, akiket gyermekkorukban ért a sugárzás - mostanáig több mint 6000 esetet ismerünk, és ez a szám valószínűleg még sok éven át nőni fog. A csernobili "járvány" megelőzhető lett volna, ha az embereknek időben elmondják, hogy ne igyanak a szennyezett füvet legelő tehenek tejéből, amely nagy mennyiségű radioaktív (131-es rendszámú) jódizotópot tartalmazott.

A pajzsmirigy termelte hormonok (a tiroxin és a trijódtironin) jódtartalmú aminosavszármazékok, szintézisükhöz a pajzsmirigynek jódot kell felvennie a vérből, és ha radioaktív jódizotóp van jelen, azt éppúgy felveszi, mint a "normális", nem sugárzó (127-es rendszámú) izotópot. A pajzsmirigyben felhalmozódó 131-es jódizotóp rákot okozhat, különösen gyermekekben.

Kálium-jodid tabletták szedésével a pajzsmirigy telíthető a nem sugárzó jódizotóppal, ezáltal kivédhető vagy csökkenthető a radioaktív izotóp felvétele. A gyógyszerre nem feltétlenül van szükség, ha az emberek nem isznak szennyezett tejet, de ilyenkor is ajánlott, és a legtöbb emberben nem okoz káros mellékhatásokat. A kálium-jodid a sugárzással való találkozást követő egy hónapon belül képes kifejteni védő hatását, de minél később kezdi valaki szedni, annál kevésbé használ.

Egy közelmúltbeli ENSZ-jelentés szerint nincs rá bizonyíték, hogy a pajzsmirigyrák gyakoriságának növekedésén kívül más hosszú távú egészségkárosító hatása is lett volna az 1986-os csernobili balesetnek.

Forrás: AFP/Ken SHIMIZU

Hogyan állapítható meg, hogy valakit mekkora sugárzás ért?

Hogy valakit ért-e sugárzás, könnyen megállapítható például a ruhájáról, a hajáról vagy a bőréről Geiger-Müller-számláló segítségével. A fertőzött ruhát érdemes utána eldobni, egész pontosan veszélyes hulladékként kezelni.

Ugyancsak kideríthető a sugárzás radiojód-detektorral, amely a nyaktól 2-3 centiméterre tartva megmutatja, hogy a pajzsmirigyet érte-e radioaktív jód, és szüksége van-e az illetőnek jódtablettára.

A fotók és bejátszások alapján Japánban az egészségügyi dolgozók az embereket Geiger-Müller-számláló és radiojód-detektor segítségével is mérték.

A sugárzás hatására csökken a fehérvérsejtek száma

Ha felmerül a gyanú, hogy valakit sugárzás ért, az első vizsgálat, amelyet az orvosok elvégeznek, egy teljes vérvizsgálat. A vörösvértestek és különösen a fehérvérsejtek alacsony száma segít annak megbecslésében, hogy az illetőt milyen erős sugárzás érte.

A New York Times által megkérdezett amerikai szakértők szerint akkora sugárzás, amely néhány napon belül már megmutatkozik a fehérvérsejtek számában, Japánban valószínűleg csak az erőműben dolgozókat érhette.

Akinél a vérkép nagyobb sugárdózisra enged következtetni, a csontvelő sejtképzését serkentő gyógyszert kap. Ilyen gyógyszerek a csernobili sugárzás idején még nem voltak elérhetőek, ma már azonban léteznek olyan gyógyszerek is, amelyek ösztökélik a szervezetet, hogy bizonyos radioaktív izotópoktól minél hamarabb szabaduljon meg.

Amennyiben a sugárzás olyan nagy dózis volt, hogy a gyógyszerek nem segítenek, elkerülhetetlen a kórházi kezelés, az izoláció, a vérátömlesztés, valamint végső esetben a csontvelő-transzplantáció.

A sugárzó cézium az igazi probléma

A radioaktív jódizotóp felezési ideje nyolc nap, azaz kisebb dózis esetén akár két hónap alatt távozhat a szervezetből. Nem így a radioaktív cézium, amely sokkal tovább megmarad - Csernobilban például jelenleg ez az egyik fő veszélyforrás, sőt, még évtizedekig ez lesz.

A Csernobil környéki erdők gombái, bogyói, állatai a mai napig fertőzöttek céziummal, és még utódaik jó néhány generációja is az lesz. Az édesvízi élőlények ugyancsak fertőződnek sugárszennyezéskor. Japán viszont ebből a szempontból szerencsés, mert az óceánban a szennyezőanyagok sokkal könnyebben és gyorsabban felhígulnak, mint az édesvízi tavakban.

Mekkora a sugárzás itthon?

A magyar katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a Japánban bekövetkezett katasztrófa csak nagyon kis valószínűséggel hathat a magyarországi sugárzási viszonyokra, mégis kiemelten ellenőrzik az ország környezeti sugárzását. A japán földrengést megelőző napokban 57 nano-Sv/óra minimum és 157 nano-Sv/óra maximum érték mellett hazánk háttérsugárzásának napi átlaga 90 nano-Sv/óra volt. Egy nano-Sv a mikroSv-nek is csak ezredrésze.