A keserű ízre való érzékenység részben öröklött. Korábbi vizsgálatok alapján az USA lakosságának csaknem egynegyede a "szuperízlelők" közé tartozik, ami a keserű ízekre való fokozott érzékenységgel jár együtt. A szuperízlelők gyakran kellemetlennek érzik a kalciumban, magnéziumban, cinkben vagy más fontos nyomelemekben gazdag ételek (például a spenót és a brokkoli) és a mesterséges édesítőszerek ízét, és különösen nehezen gyűrik le a keserű gyógyszereket.
A svájci Givaudan parfümöket és aromaanyagokat gyártó cég - amelynek jelenleg hazai telephelye épül Makón - kutatói szerint az általuk kifejlesztett keserűség-gátló vegyület segíthet ezeknek az embereknek az egészségesebb és változatosabb étrend kialakításában és a gyógyszerek könnyebb bevételében.
A nyelven számtalan különböző ízlelőreceptor található. Ezek közül eddig 27 receptort azonosítottak, amelyek a keserű íz különböző változatait érzékelik. Az új, GIV3616 jelű keserűség-gátló vegyület ezeknek a receptoroknak egy részét gátolja - számoltak be a kutatók az Amerikai Vegyészeti Társaság ez évi kongresszusán.
A Givaudan kutatói korábban egy másik (GIV3727 jelű) vegyületet is felfedeztek, amely a mesterséges édesítőszerek, például a szacharin és a szukralóz keserű utóízét gátolja. A kutatók ezt a vegyületet használták modellként más keserűség-érző receptorokat gátló vegyületek kifejlesztésére. Az új vegyület a korábbinál jóval alacsonyabb koncentrációban is hatékony, és gyorsabban oldódik élelmiszerekben és italokban.
Korábban az élelmiszer- és gyógyszeripar főként sót, zsírt és cukrot használt a keserű íz és más kellemetlen ízek elfedésére. Ám mióta egyre több aggály merült fel e három komponens egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatban, megnőtt az igény más megoldások iránt. Ahelyett, hogy elnyomnák a kellemetlen ízeket, a vegyészek és molekuláris biológusok az ízérzékelést befolyásoló módszerek kifejlesztésén dolgoznak.