A kutatást vezető Joe Vinson, a pennsylvaniai Scrantoni Egyetem kutatója felhívta a figyelmet, hogy a dió- és mogyorófélék táplálkozástani szempontból számos előnnyel rendelkeznek: az antioxidánsokon felül bőségesen tartalmaznak értékes fehérjéket, vitaminokat és ásványi anyagokat, valamint élelmi rostokat. Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy kis mennyiségű dió vagy földimogyoró-vaj rendszeres fogyasztása csökkenti a szívbetegségek, egyes ráktípusok, az epekő és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.
A dió az első
A kutatók kilenc különböző csonthéjas termés: a dió, a mandula, a földimogyoró, a pisztácia, a mogyoró, a brazil mogyoró, a kesudió, a makadámia dió és a pekándió összetételét vizsgálták.
A dió (Juglans regia) antioxidáns-tartalma nem csak mennyiségi, de minőségi szempontból is első helyezést ért el: antioxidánsai hatékonyabbak voltak az összes többi vizsgált termésben találhatóknál, valamint az E-vitaminnál is. A dió további előnye, hogy az emberek általában nem pörkölve fogyasztják, mint például a földimogyorót - a pörkölés ugyanis rontja az antioxidánsok minőségét.
Sok a tévhit a dióval kapcsolatban
A diófélék számos értékes tulajdonsága ellenére az átlagember napi antioxidáns-bevitelének csupán 8 százalékát teszik ki. Van, aki magas zsír- és kalóriatartalma miatt kerüli őket, holott a diófélék főként az egészségesebb, többszörösen telítetlen és egyszeresen telítetlen zsírsavakból tartalmaz sokat, nem pedig a szív- és érrendszer egészségét veszélyeztető telített zsírsavakból.
Ami a kalóriákat illeti, egy 2009-es amerikai kutatás szerint a diófélék rendszeres fogyasztása a túlsúly és az elhízás szignifikánsan alacsonyabb kockázatával jár együtt. Ráadásul a csonthéjas magok igen laktatók, ezért segíthetnek a falánkság mérséklésében. A kedvező egészségi hatáshoz pedig nem kell kilószámra enni a hazánkban eléggé borsos árú diót: a kutatók becslése szerint ehhez naponta körülbelül 7 szem elegendő.