Ezért bóbiskolhatunk el a volánnál

Akivel valaha is előfordult, hogy a kocsikulcsával akart ajtót nyitni, vagy a cipősszekrénybe tette vissza a tejet, az feltehetőleg egy fáradt agyterület rövid alvási epizódjának esett áldozatul.

A Wisconsini Egyetem (Madison, USA) kutatói új elmélettel álltak elő az ilyen "rövidzárlatok" magyarázatára: kimutatták, hogy az alváshiányos agyban egyes területek úgy is ki tudnak kapcsolni egy rövid időre, hogy az agy többi része éber állapotban van. Még észre sem vesszük igazán, hogy fáradtak vagyunk, de az agyunk már finoman jelzi: jobb, ha nem fogunk olyan tevékenységbe, amely nagyobb figyelmet igényel. Az idegsejtek egy-egy csoportja hirtelen álomba szenderül, amitől jelentősen romolhat a teljesítményünk.

Eddig a kutatók azt hitték, hogy az alvásmegvonás a teljes agyat érinti. Az agyi hálózatok elektromos aktivitását kimutató EEG-görbék is vagy az ébrenlétre, vagy az álomra jellemző hullám-mintázatot mutatják.

"Azt eddig is tudtuk, hogy amikor álmosak vagyunk, egyre többet hibázunk, a figyelmünk elkalandozik, képtelenek vagyunk koncentrálni. Ilyenkor az EEG-n is meg lehet figyelni, hogy az ébrenlétet olykor rövid, ún. mikroalvási epizódok szakítják meg" - magyarázza Chiara Cirelli, a Wisconsini Egyetem Orvosi és Közegészségügyi Karának pszichiátria-professzora. "A volán mellett elbóbiskoló emberek baleseteit is leggyakrabban ilyen mikroalvási epizódok okozzák. Amire most rábukkantunk, az az, hogy az alvásra jellemző agyi aktivitásmintázat egy-egy területen már ez előtt a stádium előtt is jelentkezik, és rontja az agy teljesítőképességét."

Egy-egy idegsejt elszenderedik

A Nature legfrissebb számában közzétett kutatásuk során Cirelli és munkatársai szabadon mozgó patkányok agyának kiszemelt idegsejt-csoportjaiba elektródákat ültetett. Ha a patkányokat hosszabb ideig megakadályozták az alvásban, az elektródák elkezdtek "lokális alvásra" utaló jeleket regisztrálni, miközben az állatok látszólag éberek és aktívak voltak. A teljes agyat leképező EEG még ébrenlétet mutatott, amikor néhány idegsejt már nyilvánvalóan elszenderedett.

A lokális alvási epizódok nem maradtak viselkedési következmények nélkül. Ahogy a kutatók nyújtották az állatok ébren töltött idejét, a patkányok elkezdtek hibázni. Ha az állatoknak valamilyen trükkös feladatot kellett megoldaniuk, például egy manccsal kinyúlniuk egy cukorka után, elkezdték elejteni a cukorkát, vagy elmérték a távolságot és rosszul nyúltak utána. Ez mindig csak néhány idegsejt kiesésének volt köszönhető: például az egyik kísérletben, amelyben húsz idegsejtet figyeltek, tizennyolc mindig ébren maradt. A maradék kettőnél váltakozva hol aktivitást, hol csendet mértek - vagyis ezek is időről időre lepihentek.

A kutatók mozgási feladatokat vizsgáltak, ezért teljes bizonyossággal csak azt állíthatják, hogy az agykéreg mozgásokat vezérlő részében előfordul a lokális alvás jelensége.