A bárányhimlő egyre gyakrabban jár szövődményekkel

Száz bárányhimlős gyerek közül csak 3-5 esetében alakul ki valamilyen szövődmény, de az akár életveszélyes is lehet. A bárányhimlő elleni oltás nem nyújt 100 százalékos védelmet, de minden esetben enyhíti a betegség lefolyásának súlyosságát.

"Két évtizedes tapasztalat alapján állítom, hogy a gyermek számára a legfölöslegesebb szenvedést a bárányhimlő, illetve szövődményei okozzák. Azért fölösleges, mert egyszerűen megelőzhető" - mondja dr. Kulcsár Andrea, a Szent László Kórházon belül működő Klinikai Védőoltási Szaktanácsadás vezető főorvosa.

A szövődményekkel járó bárányhimlő rendkívül súlyos lehet. A főorvosnő ezért rossz stratégiának tartja, hogy egyes szülők bárányhimlős gyerekek közé viszik egészséges kicsijüket, "hadd kapja csak el a betegséget" célzattal.

Bár száz bárányhimlős gyerek közül csak 3-5 esetében alakul ki valamilyen szövődmény, de az akár életveszélyes is lehet: egy tizenkét éves gyerek megvakult, egy négy és fél éves sokszervi elégtelenségben meghalt, egy kétéves kisgyerek gennyes keléses bőrét kénytelenek voltak sebészi úton kezelni, sorolja Kulcsár főorvosnő a tényeket. "Azt is fölösleges szenvedésnek tartom, hogy a legenyhébb szövődmény, a kisagyi gyulladás miatt egy gyereknek három hetet kórházban kelljen töltenie, annyira elhúzódik a gyógyulás."

A Magyarországon 2003 óta elérhető bárányhimlő elleni oltás, akárcsak a többi vakcina, nem nyújt 100 százalékos védelmet, de minden esetben enyhíti a betegség lefolyásának súlyosságát. A megfertőződés kockázata a szabályosan oltottak körében 2-4 százalék. Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint a bárányhimlő egyre gyakrabban jár szövődményekkel.

Felnőttként is érdemes kérni az oltást, de várandósan tilos

A bárányhimlő felnőttkori megelőző oltását kizárólag a családtervezési időszakban lehet beadni, terheseknek már tilos, mert élő kórokozót tartalmaz. A hivatalos családtervezési program keretében ingyenesen kérhető olyan szűrővizsgálat, amellyel ellenőrizhető, hogy az oltás révén megelőzhető betegségekkel szemben védettek-e a leendő szülők. Sokan nem emlékeznek arra, hogy gyermekkori fertőzésen estek át, vagy ezt már nincs kitől megkérdezni.

De igaz ennek ellenkezője is: a Szent László Kórházban végzett felmérésből kiderült, hogy azok körében, akik úgy tudják, hogyszerint nem volt gyermekkorukban bárányhimlőjük, 70 százalékos gyakorisággal kimutatható az antitest. Ez azt jelenti, hogy átestek a betegségen, és védettséget szereztek.

Ezért nem is hallani sok bárányhimlős felnőttről. "Magyarországon évente 45 000-50 000 esetről értesülünk, de biztos, hogy ennél több van, mert nem mindenki jelenti a megbetegedést"- mondja Kulcsár Andrea.

A háziorvosnál is érdemes az ellenanyag-szűrésről érdeklődni, ám, mivel az OEP nem finanszírozza, például a Szent László Kórházban 2700 forintba kerül (háziorvosi beutaló alapján). Aki nem családtervezés okán szeretné elvégeztetni a vizsgálatot, az interneten föllelhető térítéses laboratóriumokban 5000-8000 forint körüli összegért rendelheti meg a bárányhimlőt okozó Varicella zoster vírusra végzett szerológiai szűrést.

Oltások nyaralás előtt

Nyaralás előtt azok szokták oltatni magukat, akik egzotikus országba utaznak. Arra ritkán gondolunk, hogy nemcsak egzotikus fertőzéseket, hanem bárányhimlő- vagy kanyaróvírust is hazahozhatunk. "Nem kell messzire menni, Bulgáriában, Görögországban, Franciaországban tízezres nagyságrendű kanyarójárvány zajlik, és százával hallunk kanyaró-agyvelőgyulladásról is" - figyelmeztet a főorvosnő.

Akik a nyaralást összekötnék a családalapítással, utazás előtt három hónappal végeztessenek szűrővizsgálatot bárányhimlőre, rubeolára, toxoplazmára (ez utóbbi védőoltással nem előzhető meg, de súlyos magzati károsodást okozhat). "Javasolni szoktuk, hogy a fiatal szülők adassanak be maguknak szamárköhögés elleni emlékeztető oltást, mert újra megjelent a szamárköhögés is"- teszi hozzá Kulcsár Andrea, aki hallott már olyan esetről, hogy elhúzódó köhögése miatt allergiásnak diagnosztizáltak egy szamárköhögéses beteget.

A bárányhimlőt okozó vírus mikroszkópos képe

A korral egyre súlyosabbak a tünetek

Az átlagember azt feltételezi, hogy a vírusok is fejlődnek, tehát idővel agresszívabbá válnak. Ezt a főorvosnő sem zárja ki, ám szerinte általános ellenálló képességünk is gyengült az előző generációkhoz képest. A bárányhimlő nem csak a gyerekek betegsége. Tizenkét éves kor fölött emelkedik a bárányhimlő lefolyásának és a szervi tüneteknek a súlyossága.

A kamasz- és felnőttkori kísérő tünetek közül az első helyen a tüdőgyulladás áll, 15 évesen már 15 százalék a kockázata, és idővel tovább nő. Fölléphet továbbá máj- és hasnyálmirigy-gyulladás is, és felnőttkorban gyakoribb az agyvelőgyulladás is. A bárányhimlő lappangási ideje 14-21 nap, de a hólyagok megjelenése előtt 1-2 nappal már fertőz.

Az első oltás beadása után 7-14 nap múlva alakul ki az - esetlegesen közepes lázreakcióval kísért - immunválasz, amelyet a második oltás megerősít. A védettség hosszú időre szól, ennek tartama azonban egyelőre nem ismeretes, hiszen a vakcina csak 1995 óta létezik.

"Tapasztalatunk szerint, amennyiben a beoltottak el is kapják a betegséget, annak lefolyása lényegesen enyhébb, mint az oltatlan betegekben. S ami a legfontosabb, a beoltottakban a terhesség alatt sem okoz károsodást a fertőzés, mert a vérben alacsony a vírusok száma, tehát nem kerülnek át a magzatba" - összegzi Kulcsár Andrea.

HKZS