Minden nappal romlanak a hallássérült gyerekek esélyei egy beszerzési huzavona miatt

Ha egy súlyosan hallássérült vagy akár teljesen siket gyerek fülébe egy különleges eszközt ültetnek be még a beszédtanulás időszakában, tökéletesen megtanulhat beszélni. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár korábban száz százalékban finanszírozta az eljárást, a legutóbbi tendert azonban érvénytelenítette, mert drágának találta a beérkezett ajánlatokat. A klinikáknak adott pénz és az eljárás valódi ára közötti, másfél milliós különbözetet most úgy tűnik, hogy a szülőknek kellene kifizetniük.

Bence hallássérült. A most már több mint kétéves kisfiú csecsemőként sokat és nagyon hangosan sírt, nem nyugodott meg, ha énekeltek neki, és nem reagált a zajokra. Bár a születéskori kórházi, illetve a későbbi védőnői vizsgálatok nem találtak problémát a gyerek hallásában, a nagyszülők hallássérülésre kezdtek gyanakodni.

"Vizsgálatok sora következett, és kiderült, hogy a gyermekünk súlyos hallássérült, hallókészülék nélkül csak a 120-130 decibeles hangokat hallja, és készülékkel is csak a 40 decibel felettieket, pedig a szociális küszöb, azaz az a hangerősség, ami a beszédtanuláshoz kell, 30 decibel" - meséli Gyöngyösi Zsófia, a kisfiú édesanyja.

Ma már az orvostudomány az ilyen fokú hallássérültek, de akár a teljesen siketek számára is szinte teljes életet tud biztosítani: megtanulhatnak beszélni, hallani, integrált iskolába járhatnak, munkát vállalhatnak. Ennek feltétele azonban, hogy még a beszédtanulás időszakában, optimálisan egy és két év között, egy speciális, ún. cochleáris implantátumot ültessenek lehetőség szerint a gyerek mindkettő, de legalább az egyik fülébe.

"Ha Bence másfél évesen kapott volna egy implantátumot, háromévesen már valószínűleg egyszerűbb mondatokban beszélne, és az elmaradását az iskoláig behozhatta volna" - mondja az édesanya.

A kisfiú azonban most már elmúlt kétéves, és egyelőre nem tudni, mikor kerülhet sor a műtétjére. Várólistára félévesen került, és az előzetes tervek szerint az operáció idén nyáron, Szegeden történt volna. Finanszírozási huzavona miatt azonban a műtét időpontja jelenleg teljesen bizonytalanná vált, az idő pedig ketyeg, a beszédtanulási ablak egyre szűkül.

Forrás: Wikipedia.org

Egy eszköz, amellyel a súlyos nagyothallók is hallhatnak

A cochleáris implantáció egy olyan másfél-kétórás műtéti eljárás, amelynek során a belső fülbe egy elektródát, illetve egy ehhez kapcsolódó jelfogót ültetnek.

Az implantátumhoz kívülről egy, a hallókészülékhez hasonló külső egység kapcsolódik. Az implantátum segítségével a súlyosan nagyothallók és a siketek körében is jelentős hallásjavulás érhető el.

Jelenleg a világon a készülékből négy típus létezik, itthon két típus beültetése van napirenden: egy drágább, de korszerűbb ausztrál, és egy olcsóbb, de egy generációval régebbi osztrák verzió.

Nyugaton mindkét fülbe, nálunk csak az egyik fülbe jár

Nyugat-Európával szemben, ahol az az általános elv, hogy a hallássérült gyerekek mindkét fülükbe kapnak implantátumot, így sztereóban hallhatnak, Magyarországon az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mindig is csak egy implantátum beültetését támogatta. Idéntől azonban úgy tűnik, azt sem száz százalékban.

"A négy egyetemi klinika - Budapest, Pécs, Szeged és Debrecen - évente körülbelül hetven cochleáris implantációt végez, a készülékből hozzávetőlegesen ötvenet gyerekeknek, a maradékot pedig valamilyen betegség folytán hallásukat elvesztő felnőtteknek ültetik be. Várólistán jelenleg százan vannak" - mondja Pálfi Zoltán, a Magyar Cochleáris Implantáltak Egyesületének elnöke.

Az OEP eddig az implantátumokat száz százalékban támogatta, valamint finanszírozta a készülékek javítását és a szükséges elemcserét is. A műtétre váró hallássérült gyermekek szülei először akkor kezdtek aggódni, amikor az előző kormány 2010 áprilisáig nem írt ki pályázatot az az évi implantátumok beszerzésére, helyette rendeletben meghagyta utódjának, hogy novemberig írja ki az aktuális tendert.

Erre azonban csak 2011 elején került sor, ráadásul a tender nem járt sikerrel: az OEP - sokallva a két ajánlattevő által megszabott árat -, megsemmisítette a tender eredményét. Helyette a klinikák hatáskörébe utalta az implantátumok beszerzését az addigi központi beszerzés helyett, és közölte, hogy a készülékek árából bruttó 5,1 millió forintot hajlandó megtéríteni.

Hiányzik másfél millió forint?

"Ez végtelen cinikus ajánlat az OEP részéről, hiszen a nagy tételben, évente több száz darab implantátumot rendelő, nagyobb árengedményt kiharcoló német klinikák átlagára is bruttó 6,5 millió forint" - mondja Pálfi Zoltán.

De az OEP szintén német árakra hivatkozik döntésében. A szerkesztőségünk számára eljuttatott e-mailben az egészségbiztosító sajtófőnöke az implantátumokra kiírt tender érvénytelenítését így indokolta: "Az egyes ajánlatokban szereplő darabárak a Németországban ugyanezekre a készülékekre jellemző 5,1 millió Ft-os árnál is közel 30 százalékkal magasabbak voltak."

"Nem ismert a magyar klinikák előtt, hogy milyen németországi adatok alapján kalkulált az OEP. De úgy tűnik, nem számolt azzal, hogy az évente néhány tíz darabot rendelő magyar klinikák nem tudnak olyan árengedményt kiharcolni, mint a németek, vagy hogy míg Németországban 15, nálunk 25 százalék az áfa. Ugyancsak befolyásolja a klinikák beszerzési árát az árfolyamváltozás is" - mondja dr. Gerlinger Imre, a pécsi Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatója, a Magyar Fül-, Orr-, Gége és Fej-, Nyaksebész Orvosok Egyesületének elnöke. "Az biztos, hogy a klinikák nem tudják kipótolni a hiányzó összeget más forrásokból. Ha nekem lenne felesleges forrásom, akkor elsőként munkaerőre, az egyre inkább megcsappanó orvoslétszám pótlására, azaz bérkeretnövelésre költeném, hiszen már a klinikákon is egyre érezhetőbb a szakemberhiány" - teszi hozzá a professzor.

Forrás: MTI/Oláh Tibor

Az állam hosszú távon rosszabbul jár

Marad tehát, hogy a szülők pótolják ki a hiányzó összeget. "Lesznek azonban szülők, akik ezt nem engedhetik meg maguknak, amivel megalapozzák a gyerek útját a rokkantnyugdíj-rendszerbe, azaz az államnak hosszabb távon az a gyerek 1,5 millió forintnál biztos többe kerül majd - mondja Pálfi Zoltán.

Miközben tart a finanszírozási huzavona, a szülők egyre idegesebbek, hiszen gyermekek beszédtanulási esélyei minden egyes hónapnyi halogatással romlanak. A pécsi klinikán 2010 augusztusában ültettek be utoljára cochleáris implantátumot, a rendelkezésre álló készülékek akkor fogytak el. A várólistájuk alapján viszont már a jövő évre esedékes összes implantátumnak is megvan az összes jelöltje, így új beteget már csak egy következő évi tenderre tudnak előjegyezni.

Természetesen, aki megengedheti magának, vállalhatja azt is, hogy maga finanszírozza az implantátumot (vagy implantátumokat) száz százalékban, és azt ültetteti be itthon vagy külföldön. Ebben az esetben azonban az OEP a garanciális javításokat és az elemek cseréjének éves díját, ami körülbelül 60-80 ezer forint jelent, nem vállalja. Azaz, ha valaki az önfinanszírozás mellett dönt, egy életre lemond arról, hogy OEP-támogatást vegyen igénybe.

Objektív hallásvizsgálatot követelnek

A Magyar Cochleáris Implantáltak Egyesülete évek óta küzd az objektív, azaz műszeres csecsemőkori hallásvizsgálatért. "Manapság - néhány kórházat leszámítva - egy újszülött hallásvizsgálata úgy néz ki, hogy az orvos megcsörgeti a kulcscsomóját, és ha a baba odafigyel, akkor hall, ha nem, akkor meg biztos álmos. A hallássérülés felfedezése jó esetben történik meg néhány hónapos korban, és ez elsősorban a nagyobb tapasztalattal rendelkező nagyszülők érdeme. A szülők többsége csak másfél-két éves kor között fedezi fel, de rosszabb esetekben a diagnózis felállítása az iskolakezdésig is elhúzódhat" - mondja Pálfi Zoltán.