"Robbanás előtt áll az úgynevezett funkcionális élelmiszerek piaca. Ezek nem porok, nem tabletták, nem táplálékkiegészítők, sokkal inkább élvezeti értékekkel és táplálkozási előnyökkel rendelkező élelmiszerek. Ide tartoznak többek között a vitaminokkal, ásványi anyagokkal dúsított üdítőitalok, a szelénnel, folsavval, cinkkel kiegészített gabonatermékek, pékáruk vagy a probiotikumos tejtermékek" - mondja Henter Izabella, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének dietetikusa.
A funkcionálisélelmiszer-gyártás az élelmiszeripar legdinamikusabb fejlődő ágazata. Míg 2000-ben ezeknek a termékeknek a piaci értékét 15-17 milliárd dollárra becsülték, 2010-ben már 80-90 milliárd dollár volt a forgalmuk (ezen belül Európa részesedése 10-11 milliárd dollár).
Az előrejelzések szerint 2013-ra árbevételük eléri a 120-130 milliárd dollárt. Míg az élelmiszeripar más területein 2-3 százalékos éves növekedéssel számolnak az elemzők, a funkcionális élelmiszerek piacán 5-10 százalékos bővülést prognosztizálnak.
Jelenleg a funkcionális élelmiszerek piacának közel felét az üdítőitalok teszik ki. Bár ezeknek a termékeknek egyelőre Japánban a legnagyobb népszerűségük, Európában is sorra jelennek meg a különleges ízvilágú és összetevőjű egészséges italok (lásd első keretes írásunkat).
Terjednek a gabonafélékkel erjesztett gyümölcsitalok Norvégiában Biola elnevezéssel, Finnországban pedig Geflius néven dobtak piacra probiotikus gyümölcsitalt. Svédországban a Proviva ennek a szegmensnek a képviselője, amely úgy született, hogy laktobacillussal erjesztett zabkását kevertek 5 százalékos arányban gyümölcsléhez. De az igazi különlegesség egy ausztrál termék, a Grainfields Wholegrain Liquid (gabonamezők teljes kiőrlésű itala), amely különféle gabonafélékből (zab, kukorica, búza, köles) és magokból áll (lenmag, lucernamag). Az ital fermentációja két lactobacillus és két élesztőtörzs bevonásával készül, a végeredmény pedig egy frissítő hatású, habzó ital. |
Az édes ízek iránti vágy nem fog csökkeni
"Az édes íz az oldottságról, az elengedettség állapotáról szól" - mondja dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus. Az első étel, amit a csecsemő megízlel, az anyatej, aminek íze és illata is édeskés. "Az édes íz összekapcsolódik azzal a kellemes testi élménnyel, amelyet a csecsemő átél szoptatáskor, valamint összeforr az édesanya hangjával, az anya közelében érzett biztonsággal. Nem csoda, hogy a nők, akiknek határozottan nagyobb a biztonság iránti vágyuk, jobban szeretik az édes ízeket" - mondja a szakember. Hogy az édes íz az oldottságról, ellazulásról szól, jól jelzi az is, hogy még ha valaki degeszre ette is magát, a desszertet ritkán utasítja vissza. Míg az 1880-as években az egy főre éves jutó cukorfogyasztásunk 3 kilogramm volt, ma már meghaladja a 30 kilogrammot.
Nem valószínű tehát, hogy az édes íz háttérbe szorulna, de várhatóan egyre kisebb energiatartalmú helyettesítők váltják fel a cukrot. "A stívia például 200-300-szor édesebb a cukornál, miközben alig van energiatartalma. A nyírfacukor édesítőereje a cukoréval azonos, de energiamennyisége csupán kétharmada a cukorénak" - mondja Henter. "A daganatos betegeim folyamatosan kérdezik tőlem, hogy merjenek-e használni mesterséges édesítőszert: aszpartamot, szacharint, szukralózt. Számos vizsgálat megerősítette már ezek biztonságosságát, én azt szoktam tanácsolni, hogy váltogassák őket."
Nanorészecskéket tartalmazó élelmiszerek és a génekre szabott ételek
"Ugyancsak a következő évtizedek trendje, hogy különböző okokból egyre többen térnek át a vegetáriánus, vegán étkezésre" - mondja Henter. "A jól kivitelezett vegetáriánus étrend követhető alternatíva, de nagyon kell figyelni a kritikus tápanyagok pótlására: így a B12- és a D-vitaminra, valamint a kalcium, a vas, a cink és az omega-3 zsírsavak bevitelére."
Abban, hogy a tápanyagok valóban felszívódjanak, hogy a szervezet hatékonyabban tudja hasznosítani őket, segíthetnek a jelenleg jórészt kutatási fázisban lévő, nanorészecskékkel dúsított élelmiszerek. Hozzájárulhatnak például ahhoz, hogy a növényi aminosavak hasznosulása legalább olyan jó legyen a szervezetben, mint az állati eredetűeké. Javíthatják az élelmiszerek biztonságosságát is. Európában a holland Wageningen Egyetem jár az élen a kutatásokban: bár a "nanosójuk" nem vált be ízre, ez nem vette el a kedvüket, jelenleg többek között nanoalapú hús kifejlesztésén dolgoznak.
A nanotechnológia az elhízás elleni harcban is segíthet: a nagy-britanniai Institute for Food Research (Élelmiszerkutató Intézet) kutatói a zsírcseppeket körülvevő fehérjék között létesítettek keresztkötéseket, ezzel késleltetik a molekulák lebomlását, és elősegítik a jóllakottság érzés hamarabbi kialakulását. Egy másik próbálkozásuk, hogy zsírszegény termékeknél a zsírcseppekbe rejtik a vizet: ezzel a vizsgálataik szerint sikerült növelniük az élelmiszerek érzékszerveink számára vonzó tulajdonságait és csökkenteni az energiatartalmukat.
Bár az élelmiszerekhez adott nanostruktúrákat elméletileg úgy alakítják ki, hogy az emésztőrendszer útján kiürüljenek, a csomagolásokhoz adott fém (elsősorban ezüst) nanorészecskék az élelmiszerekbe bekerülve a vérárammal a sejtekhez is eljutnak, és akár a sejthártyán is áthatolhatnak. Ennek esetleges egészségügyi kockázatait tisztázni kell a tömegtermelés előtt.
Mitől duzzad a rizsfelfújt?
"A következő évtizedekben minden bizonnyal tovább fejlődik a molekuláris gasztronómia is, amelynek megalapítója egy magyar fizikus, Kürti Miklós volt" - mondja Henter Izabella. Az irányzat a konyhai műveletek fizikai-kémiai hátterét igyekszik egyre mélyebben feltárni, hiszen, ahogy Kürti Miklós fogalmazott: sokkal többet tudunk arról, hogy hány fok van a Nap középpontjában, mint hogy meg tudnánk mondani, hogy mitől duzzad meg a rizsfelfújt, milyen folyamatok eredményeként lesz a majonéz igazán finom állagú, illetve miért szükségszerű a marhahúslevest fedő alatt főzni.
Az irányzat nemcsak a konyhai technológiákat igyekszik tudományos pontossággal feltárni, az emberi ízérzékelés rejtelmeit is kutatja. Erre a konyhára jellemzők a falatnyi ételek (fokhagymás kávés zselé, a borízű kaviár, meleg whiskys tejszínhab, pirospaprika-fagylalt), amelyekkel a cél a játék az ízlelőbimbókkal.
A jövő konyhájának ugyancsak érdekes irányvonala az úgynevezett nutrigenomika, amely a különféle tápanyagok hatását tárja fel a DNS-re, a fehérjékre és az anyagcsere-folyamatokra. Ismert például, hogy a koleszterinszint alakulását 50, a vérnyomás értékét 30-60 százalékban befolyásolják a gének. Megfelelő táplálkozással azonban ezeknek a géneknek a megnyilvánulása befolyásolható, így a betegségek megelőzhetők. "Elképzelhető tehát, hogy a jövő éttermi rendelései egyszer így néznek majd ki: kérek 13,2 százalék zsírt, 2,7 gramm nátriumot, 3,6 gramm kalciumot egy kis mandula- és banánízesítéssel, 47 szezámmaggal a zsemlén" - mondja Henter Izabella.
Egyre népszerűbbek lesznek az etnofoodok Az előrejelzések szerint a következő évtizedek elhozzák a különleges régiós termékek, az úgynevezett etnofoodok újbóli felfutását. Például tradicionális gabonaalapú üdítőitalokat világszerte készítenek, és egy-egy térségben várható ezek megerősödése is. Ilyen ital többek között a boza, a bushera vagy a pozol. A boza búzából, kukoricából, rozsból vagy kölesből készül cukor hozzáadásával, az erjesztést élesztők és tejsavbaktériumok végzik. Népszerű Bulgáriában, Romániában, Albániában és Törökországban is. A busherát cirokból és kölesből készítik, tejsavbaktériumokkal oltják be, majd 1-6 napig erjesztik. Ugandában közkedvelt. A pozolt megfőzött kukoricadarából készítik, erjesztése banánlevélben történik. Erjesztés után vízben feloldva fogyasztják. Mexikóban számít nemzeti italnak. De nem csak a hagyományos italok, ételek felfutása várható, a különféle konyhák keveredése is fel fog erősödni. Számunkra ez nem ismeretlen jelenség, gondoljunk csak Erdélyre, ahol a magyar, szász, zsidó és román konyha évszázadok óta hat egymásra. Az USA-ban a fúziós konyha egyik emblematikus példája a japán Nobu Matsuhisa étterme, ahol a japán és a dél-amerikai ízek uralják az ételeket. |