Mit jelez, ha stroke után a beteg keresztbe tudja tenni a lábát?

Egy német kutatás szerint jobbak a gyógyulási esélyek azoknál a betegeknél, akik a komolyabb agyi keringési zavart (stroke-ot) követő napokban keresztbe tudják tenni a lábukat.

A Müncheni Egyetem munkatársai azt tapasztalták, hogy a betegek egy része komolyabb, mozgás- és tudatzavarokat okozó stroke-ot követően képes volt keresztbe tenni a lábát, ami ilyenkor egyáltalán nem olyan könnyű, mint gondolnánk. Ha sikerül bizonyítani a lábkeresztezés és a gyógyulás közötti összefüggést, könnyebbé válhat a stroke utáni kilátások meghatározása - mondta el Berend Feddersen, a Müncheni Egyetem munkatársa, a tanulmány szerzője.

A kutatásban összesen 68 beteg vett részt, akik mindannyian igen komoly, intenzív kórházi ellátást igénylő stroke-on estek át. A betegeket két 34 fős csoportba osztották aszerint, hogy keresztbe tudták-e tenni a lábukat a stroke utáni napokban, és egy éven keresztül megfigyelték őket. Az eredmények szerint sokkal jobb gyógyulási eséllyel rendelkeztek azok, akik a stroke-ot követő 15 napon belül keresztbe tudták tenni a lábukat: függetlenebb életet tudtak élni, kevesebb idegrendszeri probléma jelentkezett náluk és a halálozási arány is jóval kisebb volt ebben a csoportban (1 páciens hunyt el, míg a másik csoportban 18).

Skálákkal mérték a betegek állapotát

A szakemberek a stroke súlyosságát és a várható károsodásokat a nemzetközileg elfogadott NIH pontozó skálával mérték és azt tapasztalták, hogy a lábukat keresztezni tudók átlagosan sokkal jobb eredményeket értek el (6,5 pontot a másik csoport 10,6 pontjával szemben), azaz kevesebb idegrendszeri probléma jelentkezett náluk.

A mozgással kapcsolatos maradványtünetek vizsgálatára alkalmazott Rankin skálán egy év elteltével a lábukat keresztezni tudók szintén jobb eredményeket értek el: a csoport tagjai átlagosan 2,9 pontot értek el, azaz önállóan tudtak járni, míg a lábukat keresztezni nem tudók átlagosan 5 pontjukkal állandó felügyeletet igénylő, súlyos mozgáskorlátozottnak minősültek.

A betegek teljesítményét, önálló életvitelre való képességét a Barthel skála szerint vizsgálták, amely a teljes függőség (0 pont) és a teljesen önálló életvitel (100 pont) között határozza meg a páciens állapotát. A lábukat keresztezni tudók eszerint is jobban teljesítettek: a kórházból való távozáskor áltagosan 34 pontot kaptak, szemben a másik csoport 21 pontjával. Ez a különbség az egy év elteltével még tovább nőtt: az előbbi csoportban 71 pont volt az átlag, azaz a lábukat keresztezni tudók meglehetősen önálló életvitelt folytattak, míg a másik csoport tagjai átlagosan 49 pontot értek el.

A kutatás a Neurology című szakfolyóirat október 11-én megjelent számában olvasható.