A vizsgálatban hét autista és hat nem autista, 2 és 16 éves kora között elhunyt fiú agyszöveteit elemezték. Az autista betegek a betegség különböző súlyosságú formájában szenvedtek - volt, amelyiküknek sem a nyelvhasználat, sem a napi rutinfeladatok terén nem voltak komoly problémái, míg másoknak mindkét területen súlyos lemaradásuk volt.
A kutatók elsősorban az agy úgynevezett prefrontális kéreg nevű területét vizsgálták. Ez a terület irányítja az összetett gondolkodást és viselkedést, beleértve a kommunikációt, a szociális és érzelmi fejlődést és a döntéshozatalt is, és működésének zavara nagy valószínűséggel összefüggésbe hozható az autizmussal.
Mennyi idegsejt található a prefrontális kéregben?
A vizsgált agyakból készült metszeteket használva a kutatók sejtszámbecslő módszerekkel meghatározták a prefrontális kéregben található összes idegsejt számát. A két csoport között jelentős, 67%-os különbséget találtak: míg a nem autista gyerekek esetében átlagosan mintegy 1,16 milliárdra becsülték a neuronok számát ezen a területen, addig az autistáknál ez a szám átlagosan 1,94 milliárd volt.
"Az agy felépítésében alapvetően fontos, hogy az idegsejtek a megfelelő számban képződjenek. Ha a kelleténél több neuron van, annak negatív következménye lesz az agyi huzalozásra vagy szerveződésre" - mondta Eric Courchesne, a Kaliforniai Egyetem San Diegói orvosi karának idegtudósa, a Journal of the American Medical Association (JAMA) című orvosi folyóiratban megjelent cikk egyik szerzője.
A kutatók a vizsgált agyak súlyát is meghatározták, és azt találták, hogy az autista fiúk agya átlagosan 17,6%-kal nehezebb volt az életkornak megfelelő normál értéknél.
Régóta ismert tény, hogy az autisták körülbelül egyötödének nagyobb a feje a normálisnál, ami az esetek nagy részében az agy túlzott gyermekkori növekedésének köszönhető. Courchesne és munkatársai azonban felhívták a figyelmet, hogy az idegsejtek számában általuk megfigyelt különbség nagyobb mértékű, mint a súlybeli eltérés. Ez a megfigyelés, valamint a szövettani vizsgálatok is azt támasztják alá, hogy az autisták agyának megnagyobbodásáért elsősorban az idegsejtek, és nem az agyszövetet felépítő más sejtek (például gliasejtek) felelősek.
A kóros agy- és fejnövekedés magzati korban kezdődik
Az agy legtöbb régiójának idegsejtjei a születés előtt keletkeznek. Az autistákra jellemző kóros agy- és fejnövekedés szintén a születés, illetve a betegség klinikai tüneteinek megjelenése előtt zajlik le. A fenti eredmények megerősítik azokat a korábbi megfigyeléseket, amelyek szerint az az autizmusért felelős kóros folyamatok a születés előtt kezdődnek, legalábbis az esetek egy részében.
A kutatók feltételezése szerint a háttérben vagy a neuronok túlzott mértékű osztódása állhat, vagy a normális fejlődésre jellemző neuronritkítás zavara, amely a terhesség utolsó harmadában és a születés utáni korai időszakban zajlik.