A Thomas Jefferson Egyetemi Kórház kutatói 15 memóriaproblémától, elsősorban korral járó memóriavesztéstől, illetve Alzheimer-kórból eredő enyhe fokú memóriakárosodástól szenvedő idősebb (átlagosan 62 éves) pácienst vontak be a vizsgálatba. Minden résztvevőt beírattak egy mantra alapú (úgynevezett Kirtan Kriya) meditációs tanfolyamra, amelynek keretében 8 héten át napi 12 perc meditáción vettek részt. A kontrollcsoport ugyanilyen időtartamban klasszikus zenét hallgattak a meditáció helyett. A Journal of Alternative and Complementary Medicine című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a meditáció jelentősen serkentette egyes agyterületek vérellátását, továbbá javította a kognitív funkciókat is.
A kutatók a meditációs tréning előtt és a 8. hét végén különböző pszichológiai teszteket végeztek a résztvevőkkel, agyműködésüket pedig foton-emissziós komputertomográfiás (CT) eljárással vizsgálták, különös figyelmet fordítva azokra az agyterületekre, amelyek korábbi kutatások alapján feltételezhetően szerepet játszanak a meditációban, illetve a kognitív és érzelmi reakciókban.
Azt találták, hogy a meditációs csoport résztvevői a kontrollcsoporttal összehasonlítva javulást mutattak a fáradtság, feszültség, zavarodottság és depresszió leküzdésével kapcsolatban. Ezek a kedvező változások összefüggtek az agyi vérellátás változásával, többek között az érzelmi reakciók feldolgozásában szerepet játszó amygdala, a tanulási folyamatokban részt vevő farkosmag (nucleus caudatus), valamint a döntéshozatalban, a tudatos viselkedésben szerepet játszó prefrontális kéreg területén.
A kutatók szerint amennyiben további, nagyobb mintaszámú vizsgálatok is megerősítik a meditáció jótékony biológiai és idegrendszeri hatásait, úgy az orvostudomány számára mérhetővé és igazolhatóvá válik a gyakorlatban sokak által tapasztalt jótékony hatás, és megnyílhat az út a meditációs technikák orvosi alkalmazása előtt.