A kórházkerteknek a 20. század nagy részében orvosi szempontból nem tulajdonítottak jelentőséget, ám napjainkban egyre inkább divatba jönnek és a legtöbb újonnan épülő kórház terveiben szerepelnek - írja a Scientific Americanmárciusi számában. Az Amerikai Tájépítész Társaság közelmúltbeli felmérésében, amelyben idősotthonok igazgatóit és tervezőit kérdezték, 100 megkérdezettből 82 értett egyet azzal az állítással, hogy "a kültér kialakításának az egyik legfontosabb szempontnak kellene lennie a tervezés során".
Többről van szó, mint puszta divatjelenségről. Több vizsgálat is azt mutatja, hogy a betegek számára kellemes kórházkert valóban segítheti a gyógyulást, mivel csökkenti a fájdalmat és a stresszt, és ezáltal hatékonyabbá teszi az immunrendszer működését.
Nem mindegy, hova néz a kórterem ablaka
Az az elképzelés, hogy a friss szellő, a napfény és az illatozó kerti növények segíthetik a betegségek leküzdését, már ókori szövegekben is fellelhető. Ám az első tudományos igényességgel végzett vizsgálatra a kertek hatásáról 1984-ig kellett várni. Roger Ulrich pszichológus, aki jelenleg a Texasi A&M Egyetemen dolgozik, szigorú kísérleti kontrollokat és számszerűsíthető egészségi hatásokat használva igazolta, hogy egy kert szemlélése felgyorsíthatja a felépülést műtétekből, fertőzésekből és más betegségekből.
Ulrich és csoportja epehólyag-műtét után lábadozó betegek kórlapját elemezte egy pennsylvaniai kisvárosi kórházban. Azok a betegek, akiknek az ágya lombos fákra néző ablak mellett állt, átlagosan egy nappal rövidebb idő alatt gyógyultak meg, lényegesen kevesebb fájdalomcsillapítóra volt szükségük és kevesebb műtét utáni szövődményük lett, mint azoknak, akik ugyanolyan beavatkozás után lábadoztak, de az ágyukból egy téglafalra láttak.
A vizsgálat a maga nemében úttörő volt. A nyolcvanas években még gyerekcipőben jártak azok a kutatások, amelyek fényt derítettek rá, hogy a zaj, az alvás megzavarása és más krónikus stresszhatások komoly élettani következményekkel járhatnak, és az egészségügyi szakemberek többsége is természetesnek tartotta, hogy kórházak zajos, rossz szagú, áttekinthetetlen labirintusok.
Egy szép fotó is megteszi
Miközben egyre több bizonyíték van arra, hogy a kórházak komoly stresszforrások lehetnek, gyűlnek az adatok arról is, hogy a kertek és virágágyások segíthetik a gyógyulást. Már három-öt percnyi gyönyörködés egy fák, virágok vagy víz uralta tájban kimutathatóan csökkentheti a haragot, szorongást és fájdalmat, és segítheti az ellazulást - derült ki egészséges emberek vizsgálataiból, amelyekben a vérnyomás, az izomfeszülés vagy a szív és az agy elektromos aktivitásának változásait mérték.
Ha nincs a közelben kellően szép táj, egy poszter vagy fotó is megteszi. 1993-ban Ulrich és kollégái az Uppsalai Egyetemi Kórházban véletlen besorolással kiválasztottak 160, szívműtéten átesett beteget az intenzív osztályról, és ágyuk közelébe különböző képeket helyeztek el: fák szegélyezte folyó vagy árnyas erdőrészlet képét, absztrakt festményt, illetve csupasz fehér felületet. A betegekkel a gyógyulás után kitöltetett kérdőívek azt mutaták, hogy a folyópartot szemlélő betegek kevesebbet szorongtak és kisebb dózisú fájdalomcsillapítóra volt szükségük, mint azoknak, akik sötét erdőről készült fotót, az absztrakt festményt vagy a csupasz felületet látták betegágyukból.
Evolúciós okok
Egy 1995-ös vizsgálatból az is kiderült, hogy nem mindegy, milyen kertről van szól. A relaxációt és gyógyulást kereső betegek - és megfáradt kórházi dolgozók - leginkább a fák szegélyezte forrásokat és más vízfelületeket, a magas, dús lombú fákat és a virágágyásokat kedvelik. Ez összhangban van az evolúcióbiológusok elméletével, miszerint az ember szemét az olyan tájak gyönyörködtetik, amelyek a szavannára emlékeztetik, ahol az ember őse kialakult. A fák, a víz és a virágos növények potenciális táplálékforrást jeleznek, a nyílt terepen jobban észre lehet venni a ragadozókat, az árnyas zugok pedig biztonságos menedéket nyújtanak.
A kutatások alapján ma már jól behatárolható, milyen a jó kórház- vagy idősotthon-kert. A szakemberek a zöld és a mesterséges felületek (aszfalt, kő) ideális arányát minimum 7:3-ban határozták meg. Fontos szempont, hogy a kert könnyen megközelíthető legyen és kerekesszékkel, sőt infúziós állvánnyal is lehessen benne sétálni. Szükség van nyugodt beszélgetésre alkalmas területre és könnyű bútorokra, amelyeket az árnyékba vagy a napra is lehet állítani, kerülendők azonban az absztrakt szobrok, az erős illatú virágok és a zajos vízforrások. És végül figyelembe kell venni, hogy a kertet látogatók elsősorban melyik korosztályból kerülnek ki. A gyerekek számára a biztonságos játszóhelyek, a középkorúak számára a béke és a nyugalom, míg az idősek számára inkább a stimuláló környezet vonzó.