A Häagen-Dazs jégkrémet és a Cheerios gabonapelyhet gyártó General Mills minneapolisi központjában merőben más vállalati kultúra uralkodik, mint a legtöbb amerikai multinál. A háromezer alkalmazottat foglalkoztató központ minden épületében van meditációs terem, ahol hét elején közép- és felsővezetők, projektmenedzserek együtt meditálnak, de két meeting között is bárki betérhet, hogy rendezze gondolatait, és akár csak néhány perc erejéig befelé figyeljen. A tárgyalók pedig késő délutánra jógatermekké alakulnak át, és akinek kedve van, csatlakozhat a közös gyakorlásokhoz.
Nem múló hóbortról, egy a HR által megálmodott kísérleti projektről van szó: a cég dolgozói hét éve meditálhatnak, jógázhatnak a munkahelyükön. A program elindítója és vezetője, Janice Marturano egy, a munka szempontjából különösen stresszes időszakban - amit tovább nehezített, hogy másfél éven belül akkor halt meg mindkét szülője - találkozott először a meditációval egy néhány napos elvonuláson. Az az egy hét megváltoztatta az életét, és onnantól kezdve otthon is naponta meditált. Összeszedettebb lett a munkájában, érzelmileg pedig sokkal rugalmasabb.
Néhány év után elege lett a kettős életből, ahogy ő fogalmaz: a wc-meditációból, azaz abból, hogy a meditációt a napja nagy részét kitevő munkában nem érezte természetesnek. Mintha nem lenne odaillő. "Nincs olyan, hogy munka és magánélet közötti egyensúly. Egy életünk van csak" - mondta el Marturano a Financial Times-nak. Amikor felvetette a Mindful Leadership (Tudatos Vezetés) program ötletét főnökeinek, úgy érezte, hogy szeretne egyensúlyt teremteni élete két meghatározó része között. Bár mellékes programként indult, a keleti szellem átformálta a munkahelyi kultúrát, és a cég ma már a Fortune magazin 200 legjelentősebb vállalata közé tartozik.
A cégvilág flörtje a keleti miszticizmussal
Nem a General Mills az egyetlen nagyvállalat, ahova beszivárogtak a buddhista, hindu, szikh és más keleti tanokon alapuló meditációs technikák, mozgásformák, amelyeken keresztül mind a dolgozók egyéni, mind a vállalat, mint csoport tudatossága növekedhet - írja a Financial Times.
A munkahelyi meditáció egyik legismertebb szószólója William George, a Goldman Sachs befektetési bank egyik elnöke. Az 1974 óta meditáló üzletember a tekintélyes Harvard Business Review folyóiratban rendszeresen publikál a témában. "A meditáció legfőbb üzleti haszna, hogy ha száz százalékig jelen vagy a munkádban, sokkal hatékonyabb vezető vagy, jobb döntéseket hozol, és jobb a kapcsolatod a beosztottjaiddal" - nyilatkozta George a Financial Times-nak. "Nagyon pörgős életet élek, a meditáció segít, hogy a figyelmem a valóban fontos dolgokra irányuljon."
Bár elsőre talán furcsának tűnhet a keleti miszticizmus és a nyugati kapitalizmus "frigye", a keleti filozófia inspirálólag hatott egy sor európai és amerikai vállalatra. A modern menedzsment-technikákkal ötvözve a meditációs technikák a hatékonyság növekedését eredményezték többek között a Google-nél, a Targetnél, vagy a First Direct-nél.
Maga a keleti miszticizmus egyébként sok amerikai cég életébe már korábban beszivárgott. A keleti gondolkodásmód megérintette a beat-kultúra hippijeit is, akik eszméik egy részét munkájukban próbálták meg továbbvinni. E generáció tagja a már említett William George, de a legemblematikusabb figura mégiscsak Steve Jobs, az Apple alapítója volt.
Jobs zen buddhistának vallotta magát, és többször beszélt arról, hogy a fiatalkorában Indiában töltött közel egy év hogyan változtatta meg világlátását, és ez végül hogyan csapódott le az Apple termékek designjában. "Ha csak ülsz és figyelsz, láthatod, hogy az elméd mennyire nyugtalan. Ha megpróbálod lenyugtatni, csak még rosszabb lesz. De ha csak ülsz és figyelsz, idővel megnyugszik, és amikor ez megtörténik, megnyílik a lehetőség sokkal finomabb dolgok érzékelésére. Ez az a pillanat, amikor az intuíció működni kezd, és a dolgokat sokkal tisztábban látod, valamint sokkal inkább jelen vagy az életedben. Többet kezdesz el látni és érzékelni. De ahhoz, hogy ezt az állapotot elérd, fegyelem kell és gyakorlás" - mondta Jobs az életrajzírójának, Walter Isaacsonnak.
Keress magadban!
A Google meditációs tréningje "Search Inside Yourself" ("Keress magadban!") elnevezéssel fut. 2007-ben egy korábbi alkalmazott indította el. A Google Zennek is nevezett program az egyik legnépszerűbb a cég által az alkalmazottaknak ajánlott többszáz ingyenes képzés közül. A New York Times egy korábbi cikkében a programot a szervezet kenőanyagának nevezte, amely segíti az ambiciózus, törekvő és óriás nyomás alatt dolgozó alkalmazottakat, hogy kezelni tudják a stressz miatti feszültségüket, ne egymást terheljék vele.
A program egyes elemei egyébként más vállalatok számára is alkalmazhatók, ilyen többek között a tudatos e-mailezés. E szerint a legtöbb e-mail megfogalmazásánál csak a tárgyra koncentrálunk, és arra, hogy mi mit szeretnénk, és figyelmen kívül hagyjuk a levélnek a címzettre gyakorolt hatását. Ennek következtében sok olyan levél ér célba, amely az olvasójában félelmet, rossz érzést, frusztrációt kelt, azaz egyáltalán nem építő, pedig küldőnek a legtöbbször pont ez lett volna a célja.
A meditáció nem vallásgyakorlás
A meditáció nem vallásgyakorlás, nem New Age humbug, élettani hatásai tudományosan is alátámasztottak. Hatására a vérben csökken a kortizol stresszhormon szintje, és ennek köszönhetően megnyugszik az elme, nő az érzelmi stabilitás, és az illető jobban tud összpontosítani. Az üzletben pedig az összpontosítás hatékonyságnövekedést eredményezhet.
A Harvard Orvosi Egyetem kutatása azt is igazolta, hogy a rendszeresen meditálóknál az agy koncentrációval és az érzelmek integrációjával kapcsolatos területein megváltozik a szürkeállomány sűrűsége.