A LiveScience.com felidézte annak az 1955-ös kutatássorozatnak az eredményeit, amely az atomrobbanás utáni gyakorlati teendőket vizsgálta. A Nevadában végzett kísérletsorozat többek között arra kereste a választ, hogy milyen kereskedelmi forgalomban kapható italokat lehet viszonylag nagy biztonsággal fogyasztani egy atomtámadás után.
A palackozott és dobozos üdítők és sörök már abban az időben is könnyen hozzáférhetőek voltak a városokban, így ha egy atomkatasztrófa után a vezetékes vízszolgáltatás össze is omlik, a dobozos és üveges italok nagy eséllyel az egyik legfontosabb folyadékforrássá lépnek elő - ez volt a kísérlet hipotézise.
A kísérletsorozat keretében sokféle üveges és dobozos italt helyeztek el az atomrobbantás környezetében: a legközelebbi italok az epicentrumtól 300 méterre, míg a legtávolabbiak attól körülbelül 3 kilométerre voltak. Az eredményekből kiderült, hogy mindössze a robbantás helyéhez legközelebb lévő üvegekben mértek magasabb radioaktivitást, de még az is jóval a vészhelyzetekre megállapított határértékek alatt maradt. Egyszóval, még az atomrobbanáshoz viszonylag közel tárolt italok fogyasztása sem okozna rövid távon gondot.
A kutatók még arra is ügyeltek, hogy az italok ízének változását is vizsgálják. Vállalkozó szellemű résztvevők a robbantás után megkóstolták az italokat, és csak az epicentrumhoz legközelebb található sörök esetében észleltek némi ízváltozást, de összességében minden italt megfelelőnek találtak. A biztonság kedvéért a mintákat öt különböző laboratóriumban is bevizsgáltatták, amelyek ugyanerre a megállapításra jutottak.
Azért nem kell bespájzolni
Ha valaki ezek után arra gondol, hogy itt az ideje egy esetleges atomtámadásra bespájzolni sörből, annak rossz hírünk van: a modern tudományos vélemények ellentmondanak az 57 évvel ezelőttieknek. A mai vélekedés szerint az üveges vagy dobozos sörök sokkal nagyobb veszélyt jelenthetnek egy atomrobbanás után, mint a műanyag palackos tiszta víz.
Egy atomrobbanás során óriási mennyiségű neutron kerül a levegőbe, és ezek radioaktívvá változtathatják az elemeket. A fémdobozokba és üvegekbe már a palackozás során réz vagy egyéb szennyezőanyag kerülhet, aminek következtében a bennük lévő folyadék sokkal nagyobb mértékben ki van téve a sugárzásnak, mint a szénalapú műanyag palackban lévő tiszta víz.
Mivel a nukleáris robbanásban a vízforrások szennyeződnek, az igazi kérdés persze az, hogy hol talál az ember ilyenkor tiszta vizet. A szakemberek szerint mégis a legjobb, amit ez esetben tehetünk, hogy próbálunk minél tisztább vizet találni, és azt műanyag palackokban tároljuk. A sörfogyasztást pedig célszerű mellőzni - ajánlják az Észak-karolinai Egyetem fizikusai.