Csak a tiszta halolajkapszula jó a szívnek

Nehéz eligazodni a számtalan halolajkészítmény között, amely mind a szív- és érrendszer egészségének megőrzését hirdeti. A szívgyógyász arra hívja fel a figyelmet, hogy tiszta terméket vásároljunk.

A halolaj, pontosabban az omega-3 zsírsavak orvosi diadalmenete valamikor az 1970-es évek elején kezdődött, amikor két Grönlandon dolgozó dán orvos, Bang és Dyerberg arra lett figyelmes, hogy az eszkimók körében jószerivel ismeretlenek a szív- és érrendszeri megbetegedések. Megfigyelésüket módszeres vizsgálattal támasztották alá, melynek eredménye 1975-ben robbant be az orvosi köztudatba: míg az Egyesült Államokban a halálozások több mint 40 százalékáért felelnek a szív- és érbetegségek, az eszkimók között mindössze 5,3 százalék.

A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a szembeszökő különbség oka az eszkimók életmódjában, konkrétan a tengeri állatok húsára épülő táplálkozásban keresendő, amely nagy mennyiségben tartalmaz hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavakat. Ennek a vegyületcsoportnak a jótékony egészségügyi hatásairól már akkor is voltak tapasztalatok, azonban hogy a tengeri állatok zsiradékának pontosan mely összetevői és miként gyakorolnak kedvező befolyást, azt a következő évtizedek kutatásai derítették ki.

A végén hordja a szénlánc a lényeget

Idővel tisztázódott, hogy a szív- és érrendszeri védőhatásért a szénlánc végétől visszafelé számított harmadik pozícióban telítetlen szén-szén kötést viselő - szerves kémiai szakzsargonban omega-3 - zsírsavak felelősek, s ezen a szűkebb családon belül is leginkább két molekula, az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) bizonyult hatékonynak.

Az omega-3 zsírsavakat az emberi szervezet nem képes előállítani (ún. esszenciális tápanyagnak számítanak), s mivel az EPA és a DHA a sejthártya felépítéséhez nélkülözhetetlen, vagy készen kell kapnunk, vagy a növényi olajokban fellelhető előanyagból, a linolénsavból kell átalakítanunk. Kész EPA-hoz és DHA-hoz szinte kizárólag a tengeri állatok, különösképpen egyes halfajok - vagy a belőlük kivont olaj - elfogyasztásával juthatunk. A linolénsav beviteléhez képest ez tűnik a biztosabb megoldásnak, ugyanis az átalakítás hatékonysága emberről emberre változik, és - balszerencsés módon - épp a szívbetegekben csökken le drasztikusan, akiknek pedig különösen nagy szükségük lenne rájuk.

Az omega-3 jótéteménye: hosszabb élet az infarktus után

Az omega-3 zsírsavak karrierjét végül azok a nemzetközi klinikai felmérések koronázták meg, amelyek nagy számú betegen, szisztematikusan igazolták e vegyületek szív- és érrendszeri védőfunkcióját. Az első nagy kísérlet, a DART 1989-ben azzal az eredménnyel végződött, hogy a szívinfarktuson átesett betegek körében a halételek fokozott fogyasztása az infarktus utáni két évben jelentősen, 29 százalékkal csökkentette a halálozást.

Az EPA és a DHA közvetlen szerepét pedig az 1999-ben zárult, több mint 11 ezer infarktuson átesett beteg bevonásával végzett GISSI Prevenzione kísérlet igazolta, amelyben a résztvevők egy csoportját egy meghatározott omega-3 készítménnyel kezelték. Az olasz klinikai központok által szervezett felmérés a teljes halálozás 21 százalékos, ezen belül a szív- és éreredetű halálozás 30 százalékos és specifikusan a hirtelen szívhalál 44 százalékos kockázatcsökkenését állapította meg az EPA/DHA-kezelt csoportban.

Ez volt az a kulcsfontosságú klinikai eredmény, melynek nyomán az európai gyógyszerhatóság már a kísérlet lezárásának évében, az USA-beli társszervezet, az FDA pedig 2004-ben gyógyszerként törzskönyvezte a vizsgált készítményt.

A törzskönyvi leírás jelenleg kétféle alkalmazásra vonatkozik: a szer javallott az infarktuson átesett betegek kiegészítő kezelésében az újabb szív- és érrendszeri események kockázatának mérséklésére, valamint a keringési rizikófaktornak tartott magas vérzsír- (vér-triglicerid-) szint csökkentésére. További vizsgálatok folynak azonban az alkalmazási kör kiterjesztése érdekében, elsősorban a szívelégtelenségben szenvedő betegek számára, és a szakemberek távlatilag szeretnék igazolni az omega-3 zsírsavak hasznosságát az elsődleges megelőzésben - vagyis, visszatérve az eszkimókon folytatott eredeti megfigyelésekhez, bizonyítani, hogy egészséges embereknek adva az omega-3 zsírsavak eleve megakadályozzák a fenti kórképek kialakulását.

Nem véletlenül drágább az igazi

A legkülönfélébb eredetű és tisztaságú halolajkészítmények már az első kedvező eredmények hírére elözönlötték a táplálkozáskiegészítők piacát. A drogériák és gyógyszertárak ma is óriási választékot kínálnak ezekből a termékekből, melyeknek hangzatos szlogenjei nemcsak az infarktuson átesetteket kecsegtetik gyógyulással, de védelmet ígérnek a szívbetegség előszobájának számító anyagcsere-rendellenességekkel, például a magas koleszterinszinttel, sőt a cukorbetegséggel szemben is - hogy a tanulási képességet fokozó és egyéb, teljesen megalapozatlanul ígért hatásokról ne is beszéljünk.

Azonban mindmáig egyetlen olyan termék van csak a piacon (a Pronova Biopharma nevű skandináv cég terméke), amely a fentebb említett klinikai vizsgálatok pozitív eredményének köszönhetően elnyerte az USA-beli és európai gyógyszerhatóságok engedélyét. A készítmény magyarországi forgalmazójának képviselője és egy hazai patikalánc kereskedelmi vezetője egyhangúlag kiemelte: a verseny hazánkban különösen kiélezett, ugyanis abból az 58 országból, ahol a gyógyszert jelenleg értékesítik, egyedül nálunk nem vényköteles. Így a patikákban egy polcon sorakozik konkurenseivel, s mivel vény nélküliként az egészségpénztár támogatását sem élvezi, holott előállítása egy közönséges halolajkapszuláénál jóval költségesebb, a vásárlók nehezen értik meg, miért érné meg nekik éppen ezért a termékért a magasabb árat kifizetni.

Gyanús, ha büdös

Dr. Nádházi Zoltán, a Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinikájának intenzív osztályát irányító kardiológus főorvos is arra hívja fel a figyelmet, hogy sokféle formában lehet omega-3 zsírsavat tartalmazó készítményhez jutni Magyarországon. Ezek biztonságossága szempontjából azonban rendkívül fontos, hogy kizárólag stabil, tiszta omega-3 zsírsavat tartalmazzanak.

A szakember szerint fontos a technológia is: a gyártásnak olyan módszerrel kell megtörténnie, amely biztosítja, hogy nem maradnak benne káros bomlástermékek. Ha a halolajkapszula lenyelésekor, illetve azután is erőteljes halszagot érzünk, az azt jelenti, hogy a termék nem kellően tiszta. A megfelelő tisztaságú készítmény ugyanis szagtalan.

Figyelembe kell venni továbbá az egy kapszulában lévő omega-3 zsírsav mennyiségét is: vizsgálatok bizonyították, hogy az 1 grammhoz közeli mennyiség az, mely szívvédő hatással bír, tehát célszerű ezt a mennyiséget naponta bevinni a szervezetbe.

Az omega-3 zsírsavak gyógyhatásának biológiai alapjai

Míg kezdetben az omega-3 zsírsavak orvosi alkalmazása kizárólag megfigyeléses, tapasztalati alapokon nyugodott, a laboratóriumi kutatások mára az élettani hatás mikéntjének számos részletét tisztázták. Amint azt dr. Nádházi Zoltán elmagyarázta, az omega-3 zsírsavak közvetlen szív- és érvédő képessége három alapvető mechanizmusra vezethető vissza.

Az első az ereket bélelő endotélsejtek épsége fölötti őrködés; a második a vérlemezkék összecsapzódási hajlamának, így a vérrögök képződési esélyének csökkentése; a harmadik pedig az érfalkárosodásban is központi szerepet játszó gyulladásos folyamatok visszafogása. Emellett közvetetten a vér magas triglicerid-szintjének normalizálásán keresztül is hozzájárulnak a kardiovaszkuláris rizikó csökkentéséhez.

Mindazonáltal - hangsúlyozta Nádházi - az infarktuson átesett betegek halálozási mutatóinak javításában legalább ilyen fontos szerepe lehet az omega-3 zsírsavak további lényeges tulajdonságainak: az idegsejtek és szívizomrostok sejthártyájába beépülve, illetve a vegetatív idegrendszer izgalmi (szimpatikus) tónusát ellensúlyozva akadályozzák az e betegcsoportban különösen gyakran tapasztalt, életveszélyes szívritmuszavarok kialakulását.

Nádházi hozzátette: az omega-3 zsírsavakat kedvező élettani tulajdonságaik teljesen más típusú betegségek leküzdésére is alkalmassá tehetik. Elképzelhető, hogy a gyulladáscsökkentő hatást a krónikus gyulladásos bélbetegségek, az asztma vagy az autoimmun kórképek kezelésében, az idegsejtek elektrofiziológiai folyamataira gyakorolt befolyást pedig a különböző pszichiátriai rendellenességek - például a mániás depresszió vagy a szkizofrénia - terápiájában lehet majd kamatoztatni. Ezen alkalmazások felderítése és hatékonyságuk vizsgálata azonban még csak mostanában kezdődik, és hosszú éveket vesz majd igénybe.