A heréket sem kíméli az elterjedt műanyagadalék

Francia kutatók emberi szövetmintákon végzett kísérletekkel igazolták, hogy a műanyaggyártás során előszeretettel használt biszfenol-A (BPA) már igen kis mennyiségben is károsítja a heréket.

Az élelmiszeriparban főként műanyagdobozok és palackok gyártásához használt biszfenol-A (BPA) egészségkárosító hatásait számos tudományos kutatás megerősítette már: a vegyületet többek közt összefüggésbe hozták az elhízással, a cukorbetegséggel, bizonyos daganattípusokkal és a férfi meddőséggel is. A sokakban aggodalmat ébresztő ipari adalékanyag használatát ennek ellenére a legtöbb országban hivatalosan biztonságosnak tekintik - kivételt ezalól talán csak a cumisüvegek képeznek, amelyek egy Európai Uniós szabályozás értelmében 2011 óta nem tartalmazhatnak BPA-t. A biszfenol mára azonban olyannyira beépült a hétköznapi életbe, hogy a fejlett országokban élő emberek 90 százalékának szervezetében kimutatható.

A PLOS One című folyóiratban most megjelent tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a BPA a férfi szaporító szervrendszert, elsősorban a heréket is károsíthatja. Bár hasonló eredmények korábban már születtek állatkísérletek során, most először sikerült ugyanezt humán eredetű mintán igazolni.

A kutatást végző francia szakemberek laboratóriumi körülmények között napokig életképes magzati hereszövetet tenyésztettek, amelyek rendeltetésszerűen ellátták tesztoszterontermelő funkciójukat. Amennyiben azonban a mintákat BPA-tartalmú közegbe helyezték, lecsökkent mind a termelt tesztoszteron, mind pedig a magzati korban a herék leszállásához szükséges hormon mennyisége. A változást ráadásul már igen alacsony (2 µg/l) biszfenol-A koncentráció is előidézte: ez akkora mennyiség, amekkora az átlagos, fejlett országban élő ember vérében vagy vizeletében található.

A hiányzó láncszem?

A herék már magzati korban megkezdik a férfi nemi jelleg kialakulásáért felelős tesztoszteron hormon termelését, ám ha a magzatot az édesanya szervezetén keresztül tartós BPA-hatás éri, az hormonzavart okozhat.

Elképzelhető, hogy a magzati heréket érő biszfenol-A tehető felelőssé az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló férfi nemi fejlődési rendellenességekért (pl. húgycsőhasadék vagy rejtettheréjűség), sőt későbbi életszakaszban akár a spermiumszám-csökkenésért vagy a hererák kialakulásáért is.

Az is kiderült, hogy a humán magzati hereszövet sokkal érzékenyebb, mint a korábbi kutatásokhoz használt, egerekből vagy patkányokból származó minták, így még nagyobb odafigyelés szükséges a jövőbeli állatkísérletek eredményeinek emberre történő átszámításához - hangsúlyozta a kutatás vezetője.