Az antioxidánsok részben a szervezet által termelt, részben pedig táplálékkal bevitt vegyületek, amelyek felveszik a harcot a sejteket károsító szabadgyökökkel, ezáltal lassítják az öregedést és gátolják bizonyos betegségek kialakulását. Az antioxidáns hatású vegyületek (likopin, béta-karotin, C- és E-vitamin, stb.) betegség-megelőző szerepét számos kutatás igazolta már, ezért különösen érdekes a Neurology® című szakfolyóiratban most megjelent tanulmány, amely szerint az időskori elbutulás (demencia) és a stroke kialakulásának kockázata nem függ a táplálékkal bevitt antioxidánsok összmennyiségétől. Azért is meglepő a Harvard Egyetem orvosi karának most közzétett eredménye, mert az antioxidáns hatású likopinról finn kutatók épp a közelmúltban állapították meg, hogy védelmet nyújt a stroke ellen, és hasonló eredményről számoltak be korábban holland kutatók is.
A Harvard Egyetem orvosai mostani kutatásukba közel 5400, 55 éven felüli embert vontak be, akiket részletesen kikérdeztek a vizsgálatot megelőző évre vonatkozó táplálkozási szokásaikról, különös tekintettel bizonyos élelmiszerek fogyasztásának gyakoriságáról. A résztvevők a vizsgálat kezdetén nem mutattak demenciára utaló tüneteket, és a szakemberek mindenkit átlagosan 14 évig követtek nyomon. A résztvevőket az étrenddel bevitt antioxidánsok mennyisége alapján három (kevés, közepes vagy nagy mennyiséget fogyasztó) csoportra osztották. A felmérés időszakában a résztvevők közel 11 százalékánál,600 fő esetében alakult ki demencia, és stroke-ot is közel 600 főnél regisztráltak. Az étrend áttanulmányozásakor azonban kiderült, hogy az antioxidánsban gazdag étrend fogyasztóinál semmivel sem volt alacsonyabb az agyat érintő betegségek kialakulásának kockázata mint azoknál, akik alig fogyasztottak ilyen jellegű élelmiszereket.
A kutatás vezetője ugyanakkor megjegyezte, hogy a résztvevőknél tapasztalható antioxidáns-szintkülönbségek 90 százalékban a kávé- és teafogyasztási szokásokra voltak visszavezethetők. A kávé- és tea ugyanis igen nagy mennyiségben tartalmaz például flavonoidokat, amelyek szintén antioxidáns hatású vegyületek, ezért a kutatók ezeket ugyanúgy súlyozták, mint a gyümölcsökben és zöldségekben található antioxidánsokat. Elképzelhető, hogy amennyiben a kávé- és teafogyasztás a résztvevők körében hasonló szintű lett volna, és a zöldség-gyümölcsbevitel hatásai hangsúlyosabban érvényesülnek, úgy az eredmények is másként alakultak volna. Az is elképzelhető, hogy nem a bejuttatott antioxidánsok összmennyisége, hanem csak bizonyos fajtái vagy konkrét élelmiszerek játszhatnak szerepet abban, hogy a korábbi kutatások az antioxidánsokat az agy védelmezőiként azonosították - olvasható a tanulmányban.