Ez az étel nem tartalmaz emberi embriót

Nem tudni, hogy jelenleg mennyi emberi embriót és magzatot használnak fel a világ élelmiszer- és kozmetikai iparában, de az elmúlt években kipattant botrányok arra figyelmeztetnek, hogy itt az ideje a probléma jogi szabályozásának. Az ombudsman-helyettes vizsgálatot indított Magyarországon, amelynek egyik gyümölcse egy "embriómentes termék" címke lehet.

Hogyan lehet olyan ránctalanító krémet gyártani, amely bombasiker lesz? Szerezzünk hozzá egy 14 hetes abortált magzatot, amelynek bőréből vegyünk egy bélyegnyi nagyságú szövetmintát. A kérdést és a képzeletbeli választ a Bioethics.net blogon bővebben is olvashatjuk egy 2009-es bejegyzésben. A szerző egy Neocutis nevű szemránckrémről ír, amely módosított bőrfehérjéket tartalmaz, és amely sok mindenre megoldást ígér, az ekcémától a súlyos sebek kezelésén át a ráncok eltüntetéséig. Amivel azonban valóban kiemelkedik a rengeteg hasonló termék közül: a benne lévő módosított bőrfehérjék olyan sejtekből származnak, amelyeket egy 14 hetes magzat bőrsejtjeiből tenyésztettek ki Svájcban. A krémre a Children of God for Life nevű amerikai szervezet hívta fel a figyelmet, amely az emberi embriókól származó anyagok felhasználását követi az orvostudományban és a biotechnológiai iparban. A szervezet a Neocutis Inc. cég termékeinek bojkottjára szólította fel a fogyasztókat.

A kép illusztráció

Két évvel később a Children of God for Life újabb bojkottfelhívása következett , ám ezúttal a világ legnagyobb élelmiszeripari cégei voltak a célkeresztben. Az interneten elterjedt: néhány nagy cég emberi embriók veséjét használja arra, hogy termékeit ízletesebbé tegye, és ennek érdekében együttműködnek egy ízkutatással foglakozó kaliforniai céggel, a Senomyxszel. Ez azonban így nem pontos. Arról van szó, hogy a Senomyx a kutatásaihoz felhasznál egy olyan sejtvonalat, amelyet még az 1970-es években alapítottak Hollandiában, egy törvényesen abortált emberi embrió veséjéből. Ez a sejtvonal - HEK 293 kódnévvel - világszerte nagyon elterjedt a gyógyászati, biotechnológiai célú kutatásokban. A Senomyx is ebben a sejtvonalban "gyártotta" azokat az ízreceptorokat (érzékelő molekulákat), amelyekkel új ízfokozóinak hatását tesztelte. A céggel valóban élelmiszeripari óriások szerződtek, így például a Nestlé és a PepsiCo is, amelyek még mindig szerepelnek a Senomyx hivatalos honlapján.

"Okkal feltételezhetjük, hogy vannak olyan cégek a nemzetközi piacon, amelyek emberi embrionális szöveteket használnak fel termékeik gyártása során" - mondta dr. Szabó Marcel ombudsman-helyettes hétfői sajtótájékoztatóján, amelynek témája a magzatok felhasználása volt az élelmiszer- és kozmetikai iparban. Európában ez elvileg nem is lehetne probléma, mert az Európa Tanács már 1986-ban felszólította tagállamait, hogy az embriók ipari használatát terápiás célokra korlátozzák. Kereskedelmi, haszonszerzési célú hasznosítás mind a magzat, mind a magzati szövetek tekintetében tiltott, tekintettel az emberi méltóságra.

Az Alapjogi Charta 2009-es elfogadásával mindez jogi normává emelkedett az EU-ban, ám léteznek olyan kiskapuk, amelyeken keresztül ezek a termékek az üzletek polcaira kerülhetnek Európában, így Magyarországon is. Élelmiszerek esetében például nincs jogi lehetőség arra, hogy egy importőr a termék előállításának etikai hátterét vizsgálja. A kozmetikai cikkeknél pedig el lehet titkolni azokat az összetevőket, amelyek nem ártalmasak az emberi szervezetre. Márpedig egy szemránckrém valószínűleg nem az.

Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekei védelmét ellátó helyettese egy olyan vizsgálat elindítását jelentette be hétfőn, amely az emberi embriószövetek kozmetikai és élelmiszeripari felhasználására koncentrálnak. A vizsgálatok elsősorban a jelenlegi magyar szabályozásra irányulnak, de az ombudsman-helyettes bízik benne, hogy a kezdeményezése európai programmá növi ki magát.

"Az egyik legfontosabb szempont az egyén lelkiismereti szabadsága. A fogyasztónak joga van tudnia arról, hogy amit vásárol, az miből és hogyan készül" - mondta Szabó Marcel. Egy lehetséges cél az, hogy kötelezzék a gyártókat: jelöljék meg az emberi embrionális eredetet a termékekeiken. Vagy fordítva: lehessen jelölni azt is, ha egy termék "embriómentes". Ehhez hasonló példák már léteznek: ilyenek a fair trade termékek, az ökocímke, a "nem véres gyémántok", illetve az állatkísérlet-mentes kozmetikai termékek:

"Nem valószínű, hogy az embriómentes termékeken egy áthúzott embriónak kell majd szerepelnie, de az biztos, hogy ideje beszélni ezekről a kérdésekről" - mondja Szabó. "Csak az elmúlt években kerültek a laborokból a gyárakba azok az eljárások, amelyek az embrionális eredetű anyagok széles körű felhasználását teszik lehetővé. Most kell jogilag szabályozni ezt a területet, különben mi alapján döntjük majd el, hogy miben lehet emberi embriókból származó anyag és miben nem?"