Mikor tör ki Kínából az új madárinfluenza?

A szakértők a tíz évvel ezelőtti madárinfluenza-járvány tanulságaiból próbálnak következtetni az idén tavasszal Kínában felbukkant új, H7N9 jelű vírusváltozat várható viselkedésére. A feladat igen sürgető, hiszen a sűrűn lakott európai, észak-amerikai és ázsiai területekre irányuló repülőforgalom pillanatok alatt szétszórhatja a fertőzést az egész világon.

A járványügyi szakemberek egyelőre nem tudják pontosan értelmezni a legújabb, H7N9 néven ismertté vált madárinfluenza-változat terjedésének mintázatát. Abban reménykednek, hogy a korábbi madárinfluenza- és egyéb járványok földrajzi terjedésének kockázati tényezőit elemezve közelebb jutnak a megoldáshoz. A feladat igen sürgető, hiszen a jelenleg leginkább fenyegetett régiókból - Santung tartományból, valamint a Pohaj-tenger partvidéke és Liaoning tartomány alkotta övezetből - a sűrűn lakott európai, észak-amerikai és ázsiai területekre irányuló repülőforgalom pillanatok alatt szétszórhatja a fertőzést az egész világon.

Az emberi H7N9-megbetegedés első ismertté vált eseteit március 31-én jelentették Kínából: kettőt Sanghajból, az ország keleti partvidékéről, egyet pedig a szomszédos Anhuj tartományból. Április 22-ére az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 104 igazolt esetet tartott nyilván - közülük 21 halállal végződött -, és a vírus eddigre kiterjeszkedett a környező Csiangszu és Csöcsiang tartományokra, valamint az északon fekvő Pekingre és az ország közepén elhelyezkedő Honan tartományra. Másnap a kínai állami hírügynökség, a Hszinhua egy súlyos állapotban lévő 36 éves férfiról adott hírt a Sanghaj és Peking között félúton található Caocsuangból; ez volt az első eset Santung tartományban. A legtöbb megbetegedést Sanghajból (32), a csöcsiang tartománybeli Hangcsouból (27) és Hucsouból (10), továbbá a Csiangszu tartománybeli Nancsingból (10) jelentették.

Hatmilliárd baromfi és félmilliárd sertés között kellene megtalálni

Az emberi megbetegedéseknek az utóbbi egy hónapban tapasztalt robbanásszerű megszaporodására akkor kaphatnánk magyarázatot, ha a tudósoknak sikerülne azonosítaniuk a vírus forrását és a fajunkra való átterjedésének mikéntjét. Első fő gyanúsítottként az élőállat-piacokon árusított madarak merültek fel, de a szárnyasokon és egyéb háziállatokon elvégzett immár több tízezer teszt egyike sem mutatta ki számottevő mennyiségben a vírust.

Persze nehéz reprezentatív mintavételt eszközölni egy olyan országban, ahol nagyjából 6 milliárd baromfit és félmilliárd sertést tartanak - a sok esetben vándorló életmódú vadmadarak óriási populációiról nem is beszélve. Egyedül abban lehet bízni, hogy a H7N9 unokatestvéréről, a 2003 óta 622 igazolt megbetegedést és 371 halálesetet okozó H5N1-ről szerzett alapos ismeretek az új variánsra nézve is irányadónak bizonyulnak.

A H5N1-gyel kapcsolatosan szerencsére rengeteg ismeret halmozódott fel 2003 óta. A tudósok most az óriási adathalmazokból próbálják a lényegesnek tűnő paramétereket - a baromfi-kereskedelmi útvonalaktól a szállított állatok számán, az élőállat-piacok földrajzi elhelyezkedésén és a vadmadár-populációk mozgásán át az emberi települések népességsűrűségéig - kiszűrni és integrálni. Az így nyert számításokba még belekombinálják a szárnyasokon észlelt H5N1-megbetegedések és a baromfipiacokról érkezett pozitív H5N1-teszteredmények eloszlását.

Marius Gilbert, a Brüsszeli Szabadegyetem madárinfluenza-epidemiológusa szerint az ily módon szerkesztett H5N1-kockázati térképek még akkor is alkalmazhatók a H7N9-re, ha történetesen az derülne ki, hogy az új vírus kissé másképp viselkedik elődjénél. Az egybevethetőség mellett szól Gilbert-éknek a Nature-höz benyújtott friss tanulmánya, amelyben a H7N9 eddig regisztrált esetei jó átfedést mutatnak a H5N1 kockázati térképével. A Santung tartományt, valamint a Pohaj-tenger vidéke és a Liaoning tartomány alkotta övezetet ezen összevetés alapján gondolják pillanatnyilag a legmagasabb rizikójú területnek.

Gilbert egyike volt annak a 30-nál több szakértőnek, akiket az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete hívott össze Rómába az elmúlt héten tartott kétnapos tanácskozásra, hogy a H7N9-járvány legfrissebb fejleményeit elemezzék. A konferencia résztvevői a kockázatmodellezés alapján készített térképeket tekintették a célzott járványügyi megfigyelés legfőbb eszközének. A térképes előrejelzések egyúttal lehetővé teszik az állattartási és kereskedelmi gyakorlat olyan irányú módosítását, amely csökkentheti az emberek vírussal való érintkezésének valószínűségét.

Csak idő kérdése, mikor bukkan fel Kínán kívül

A H7N9-vírus olyan mutációkat hordoz, amelyek miatt a H5N1-nél könnyebben terjedhet át a madarakról az emberre. A madár- és emlőspopulációk szoros érintkezése - amely az állatfarmokon és a piacokon egyaránt megvalósul - ráadásul további lehetőséget ad a vírusnak az emlős-gazdaszervezethez való egyre tökéletesebb alkalmazkodásra. A csirkék, sertések, kacsák és emberek népességsűrűségéből kiinduló térképes elemzések szerint az április 16-ig jelentett hatvan emberi H7N9-eset 50 kilométeres körzetén belül 131 millió ember, 241 millió csirke, 47 millió házi kacsa és 22 millió disznó él.

Egyelőre sehol sem dokumentáltak olyan esetet, amikor a H7N9 emberről emberre terjedt volna át, a tudósok mégis szükségesnek tartják az intenzív felkészülést arra az esetre, ha ez mégis bekövetkezne. Az Oxfordi Egyetem Ho Si Minh-városban (Vietnam) működő klinikai kutatóközpontjának vezetője, Jeremy Farrar arról számolt be, hogy az elmúlt hetekben számos kutató rendkívüli erőfeszítéseket tett a kínai légiutas-forgalom minél gyorsabb elemzése érdekében, és ennek eredményeképpen sikerült azonosítani a Kínán kívül eső leginkább veszélyeztetett központokat.

Mivel Kelet-Kína, a H7N9-járvány bölcsője a világ egyik legforgalmasabb légiközlekedési központja, a Föld Kínán kívül élő népességének mintegy negyede él legfeljebb kétórányi távolságra az innen közvetlen járattal elérhető repülőterektől. Az arány 70%-ra nő, ha az egy csatlakozást igénybe vevő repülőutakat is figyelembe vesszük. Ezért a szakértők szerint az első Kínán kívüli eset felbukkanása csak idő kérdése. Azt aztán csak az alapos klinikai és közegészségügyi vizsgálat tudja majd eldönteni, hogy az állatról emberre átterjedt fertőzés magányos, légi úton importált esetéről van-e szó, vagy az állatokat sújtó járvány lépte át az országhatárokat, esetleg - és ez lenne a legrosszabb forgatókönyv - a részben vagy egészében az emberi gazdához alkalmazkodott vírus nemzetközi térhódításának vagyunk tanúi.