A hőségben kitágulnak az erek, lemegy a vérnyomás, és a verejtékezés miatti nagy folyadékvesztés következtében besűrűsödik a vér is, ami vérrögképződéshez vezet.
A magas vérnyomással és szívbetegséggel küzdőknek már 25 Celsius fok felett ajánlott jobban figyelni magukra, különösen igaz ez a mostani, 35 fok feletti napokban. A hőség ugyanis felerősíti a vérnyomáscsökkentő szerek hatását, aminek az eredménye szédülés, rosszullét, gyengeség, émelygés, és szívritmiuszavar lehet.
Ha a vérnyomás első értéke 110 Hgmm alá süllyed, mindenképpen ajánlott felkeresni a háziorvost, ilyenkor ugyanis a gyógyszeradagot jó eséllyel módosítani kell. Pár napos hőség esetén persze nincs szükség a dózis változtatására, a mostani előrejelzés szerint azonban a 30 fok feletti hőmérséklet még hetekig tart. Ügyelni kell rá azonban, hogy a hőség megszűntével újra fel kell keresni az orvost a megfelelő dózis meghatározása végett.
A forróságban azonban nem csak a magas vérnyomással küzdők, hanem az egészségesek vérnyomása is csökken, és a folyamatot nem ajánlott egy újabb kávéval ellensúlyozni. A kávé mellett kerüljük a nagy cukortartalmú italokat is, valamint az alkoholt is, ugyanis mind a koffein, mind az alkohol vízhajtó hatású.
A krónikus dehidratáltság első jelei a fáradtság, a szédülés és akoncentrálóképesség csökkenése - ha ezt észleljük magunkon, egy újabb kávé helyett inkább igyunk meg egy nagy pohár vizet.
A szervezet a hőség ellen erős verejtékezéssel védekezik. A fokozott folyadékvesztés a vér besűrűsödésével jár, ami elősegíti a vérrögképződést, a vérrögök pedig az ereket elzárva szívinfarktushoz, stroke-hoz, embóliához vezethetnek.
Különösen veszélyeztetettek azok, akiknek az erei már eleve meszesek, mivel egy rugalmatlanabb falú artériát már egy kisebb vérrög is elzárhat. Ezért különösen figyeljünk hőség idején a folyadékpótlásra, és figyelmeztessük rá szív- és érrendszeri betegségben szenvedő ismerőseinket, valamint az időseket.