Soha nem késő elkezdeni a hangszeres zenét

A hangszeres zenélés idős korban élesebben tartja az agyat, és azzal is segít a szellemi és fizikai fittség megőrzésében, hogy oldja a stressz okozta feszültséget.

Az Amerikai Pszichológus Szövetség kutatásába hetven egészséges 63 és 83 év közötti felnőttet toboroztak, akiket hangszeres, zenei tudásuk alapján osztottak csoportokra. A zenészek jobban teljesítettek a kognitív teszteken, mint azok, akik sohasem játszottak hangszeren, illetve nem tanultak kottát olvasni. A teszt által mért agyi funkciók az életkor előrehaladtával hanyatlást mutattak.

"Az egész életet átszövő zenei aktivitás olyan kognitív feladat lehet, amely fittebbé teszi az agyat, és könnyebbé teszi az életkorhoz való alkalmazkodást. Mivel a zenélés évekig tartó gyakorlást és tanulást jelent, olyan alternatív kapcsolatokat hozhat létre az agyban, amely kompenzálhatja a korral járó kognitív hanyatlást" – nyilatkozta a Livescience.com ismeretterjesztő portálnak a kutatás vezetője.

A kutatás szerint annak is van haszna, ha az ember később kezdi a hangszertanulást. A zenélésnek az idősebbeknél is számos egészségügyi haszna van. Csökkentheti a vérnyomást, szabályozhatja a szívritmust, oldja a szorongást és a depressziót Sőt, egyre több bizonyíték van arra is, hogy a zene a szervezet vírusokkal szembeni védettségét is javítja.

Emellett a zeneterápiát a memória fejlesztésére is alkalmazzák idősebb, demenciával küzdő betegeknél, de javíthat az Alzheimer-kóros betegek állapotán is. A zene továbbá szoros kapcsolatban áll a tudattalan érzelmekkel is, amelyek a zene hatására aktiválódnak.