A magyarok több mint kétharmada aktív szexuális életet él. A legaktívabbak a budapesti diplomások, a korosztályt tekintve pedig, nem meglepő módon, a huszonévesek – derült ki egy friss, reprezentatív kutatásból, amely az MSD Pharma Hungary gyógyszergyár megbízásából 2013 októberében készült. A felmérésben 1200 résztvevő bevonásával vizsgálták a magyarok szexuális szokásait. A résztvevőknek névtelenül kellett online kérdőívet kitölteniük.
Az eredmények szerint a magyarok csaknem fele hetente legalább egyszer intim kapcsolatba kerül partnerével: ráadásul a lakosság 29 százaléka hetente többször is, 6 százaléka pedig minden nap. A húszévesek egytizede napi rendszerességgel él szerelmi életet.
A felmérés szerint a közhiedelemmel ellentétben nem a fejfájás a fő kifogás a szeretkezés elhalasztására. A válaszadók kétharmada rendszeresen a fáradtságra hivatkozik, és ez az érvet leggyakrabban a 40 év alattiak hangoztatják. A férfiak esetében a munkahelyi stressz és a teljesítmény problémák, nők esetében a párkapcsolati, érzelmi problémák a legnagyobb gátjai az együttlétnek.
A felmérés azt is megerősítette, hogy a szex nem mindig örömteli. A párkapcsolatban élők egyharmadánál fordult elő, hogy feladat volt az együttlét: kifejezetten gyereknemzési céllal volt együtt a partnerével. Érdekes statisztika, hogy a kutatás szerint minden századik magyar kizárólag gyereknemzési céllal létesít testi kapcsolatot.
A kutatásból az is kiderült, hogy a védekezésre már kevesebb figyelem jut: a négyből egy magyar sehogy nem szokott védekezni. Ha egy pár mégis figyel rá, akkor az esetek többségében a nők gondoskodnak a megelőzésről. A hiányos védekezésnek megvan a következménye is: Magyarországon 100 élve szülésre 40 abortusz jut.
Az is kiderült, hogy a magyarok nagyon hamar tudnak bizalmat szavazni a másiknak. A nők 15, a férfiaknak pedig 24 százaléka már az első alkalommal sem tart az esetleges nemi betegségektől.
A felvilágosítást tekintve Magyarország nagyon szexnegatív: még mindig az absztinencia a fő üzenet, nem pedig az érzelmi kapcsolat fontosságának hangsúlyozása” – mondta a kutatást bemutatva Hevesi Kriszta szexuálpszichológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának oktatója.
„Egy 12-13 éves testileg már kész a szexuális együttlétre, a lelke viszont nem, a felvilágosításban viszont a szülő és az iskola pingpongozik egymással. Egy szakdolgozatot író hallgatómmal három budapesti gimnáziumot kerestünk fel, hogy felmérjük a fiatalok ismereteit, majd a hiányosságokra épülő felvilágosítást tartsunk. Mindhárom gimnáziumból elutasítottak bennünket, az egyiknek az igazgatónője úgy fogalmazott, hogy a fiatalok itt ilyesmivel nem foglalkoznak” – magyarázta Hevesi.
„Az ideális egyébként az lenne, ha az ellentétes nemű szülő világosítaná fel a gyereket a szexualitással kapcsolatban” – teszi hozzá.