Mégsem fogyaszt a brazil szuperbogyó

Csodaszerként reklámozzák az amazonasi őserdőkben élő acai pálma termését, az acaibogyót, amely az anyagcsere fokozása révén állítólag kiváló fogyasztószer. Egy most közzétett svéd tanulmány azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az acaibogyó körüli felhajtás eltúlzott: fogyasztószerként legalábbis alulmaradt több, Észak-Európában őshonos áfonyafélével szemben.

A svéd Lundi Egyetem kutatói sajtóközleményben számoltak be arról, hogy nem sikerült igazolni az utóbbi évek egyik legfelkapottabb fogyást ígérő táplálékkiegészítőjének, az acai bogyónak a súlycsökkentő hatását. Sőt, épp ellenkezőleg: több, Skandináviában őshonos bogyós gyümölccsel összehasonlítva az állatkísérletek során az acai bogyó hízást és a máj elzsírosodását eredményezte.

A svéd vizsgálat célja az volt, hogy összehasonlítsa az Észak-Európában termő bogyós gyümölcsök – elsősorban a vörös és fekete áfonya, valamint a fekete ribizli – fogyasztó hatását a mostanában sztárolt csodabogyóval, a főként Brazíliában élő acai pálma termésével. Még a kutatók is azt feltételezték, hogy a vizsgálatokból az acaibogyó kerül majd ki nyertesen, legnagyobb meglepetésükre azonban ennek pont az ellenkezője történt.

A vörös áfonya lesz az új acaibogyó?

A Journal of Nutrition and Metabolism szakfolyóiratban közzétett tanulmányból kiderült, hogy a zsírdús táplálékkal etetett egerek szinte semmit sem híztak, amikor étrendjüket vörös áfonyával egészítették ki. Szintén nem tapasztaltak komoly súlygyarapodást akkor, amikor a rágcsálók zsírban gazdag táplálékát fekete ribiszke és fekete áfonya keverékével egészítették ki. A nyolc vizsgált bogyó közül az acai végzett a legutolsó helyen: nemcsak hízást tapasztaltak az acai bogyót is fogyasztó egereknél, de a májuk is zsírosodni kezdett. Ellenben a vörös áfonyát kapó rágcsálók súlya nem nőtt, ráadásul a vércukor- és a koleszterinszintjük is csökkent.

A mostani kutatás eredménye egybevág azokkal a korábbi vizsgálatokkal, amelyek a bogyós gyümölcsök jótékony hatásait igazolták. A kutatás vezetője azért hozzátette, hogy mielőtt a vörös áfonyát az új fogyasztó csodaszernek kiáltanák ki, további kutatásokra van szükség: mostani kísérletükben ugyanis a rágcsálók annyi vörös áfonyát ettek (étrendjük 20 százalékát képezte), ami emberi léptékre átszámítva irreálisan sok. De nincs is szükség kilószámra enni az áfonyát: a végső cél nem az egereknél tapasztalt drámai hatás elérése, hanem az, hogy a bogyós gyümölcsöket is tartalmazó, megfelelően összeállított étrenddel elejét lehessen venni az elhízásnak és a diabétesznek – tette hozzá.