Járjon-e a nőknek menstruációs szabadság?

Woman with stomachache crouching before refrigerator

Néhány ország fizetett betegszabadságot biztosít a nőknek a menstruáció idejére. Magyarországon még nem merült fel ennek a lehetősége, és egy általunk megkérdezett szakember szerint általában nem is lenne indokolt.

„Az általánosban, meg a középiskolában rendszeresen kértünk felmentést a tornaóra alól, ha menstruáltunk. Nem volt ciki, pedig mindkét helyen férfi volt a tesitanár. Kivételezettnek érezte magát az ember, hogy nem kell a sportpályán rónia a köröket, volt, hogy irigykedtek is a többiek. Azóta sem mertem egy munkahelyemen sem megcsinálni, hogy a menstruációra hivatkozva ellógjak akár csak egy fél napot is. Pedig ilyenkor úgy jövök be reggel, mint egy zombi, rettentően szenvedek az üléstől, iszom a cickafark teákat, hogy tompítsam az agyam, és egész nap azt tervezgetem, hogy mi az a legkorábbi időpont, amikor nem égő lelépni” – meséli a 35 éves Zsuzsa.

„Én anno úgy érettségiztem egy nappal később, hogy bár az első napra voltam beosztva a szóbeli érettségin, de épp elkezdtem menstruálni, és olyan rosszul voltam, hogy az osztályfőnököm elintézte az érettségi elnöknél, hogy majd másnap én legyek az utolsó szóbeliző. A munkahelyeimen tíz év alatt talán háromszor telefonáltam be a menstruáció első napján, hogy rosszul vagyok, nem megyek be. Persze soha nem mondtam az igazi okot, semmi köze a főnökeimnek a ciklusomhoz” – mondja az ugyancsak 30-as évei közepén járó Gyöngyi.

Japán vezette be elsőként a menstruációs szabadságot

Vannak olyan országok, ahol a nőknek a menstruációs szabadságot törvény biztosítja. Japánban ezt már több mint 60 éve törvénybe iktatták. A II. világháború után egyre több nő lépett be a szigetország munkaerőpiacára, közülük sokan gyárakban, bányákban, pályaudvarokon helyezkedtek el. Az 1947-es törvény szerint ha egy nő olyan munkahelyen dolgozik, ahol a munkavégzés a görcsöket felerősítheti, akkor élhet a seirikyuuka, azaz a fizikai távollét lehetőségével. A törvény annak idején a női emancipáció egyik sarokkövének számított Japánban, azt szimbolizálta, hogy a nőknek joguk van nyíltan beszélni a testükről. A törvény a mai napig hatályos, igaz, az elmúlt két évtizedben már egyre kevesebben élnek a lehetőséggel. Ennek oka, hogy sokan kényelmetlennek tartják főnöküket tájékoztatni a ciklusukról, vagy félnek a munkájuk elvesztésétől.

De jár a menstruációs szabadság Tajvanon, Dél-Koreában és Indonéziában is. Tajvanon tavaly fogadták el a törvényt, amely szerint évi három napot vehetnek ki a nők menstruációs szabadság címén. Ezeken a napokon a bérük 50 százalékát kapják, csakúgy, mint a hivatalos betegszabadság alatt, ami az országban évi 30 nap.

Forrás: PhotoAlto/Frédéric Cirou

Dél-Koreában 2001 óta létezik a törvény, ott a dolgozó nők mellett az egyetemista lányokra is ki akarták terjeszteni, azonban közülük sokan visszaéltek vele, így visszavonták tőlük a lehetőséget. Dél-Koreában egyébként amikor elfogadták a törvényt, férfi jogi aktivisták tüntettek a fordított diszkriminációra hivatkozva.

Indonéziában havi két nap jár menstruációs szabadság címén, és ott is elsősorban a kemény fizikai munkát végző nőkre való tekintettel alkották meg a jogszabályt. Sok cég azonban figyelmen kívül hagyja, vagy csak megalázó körülmények között engedi, hogy a nők éljenek a lehetőséggel, például tárgyi bizonyítékot kell felmutatniuk. Nem véletlen, hogy a téma a júliusi elnökválasztás kampányában is előkerült.

Legutóbb Oroszországban merült fel a menstruációs betegszabadság gondolata. Törvénytervezet is született, amely havonta két napot biztosított volna a nőknek. A tervezet indoklása szerint „a menstruáció sok nőnél fizikai és pszichés kényelmetlenséggel jár. Egyeseknél a menstruációt kísérő görcsök olyan erősek, hogy akár orvosi ellátásra is szorulnak. Az erős fájdalom fáradtsággal és csökkent koncentrációs képességgel, gyengébb munkavégzéssel jár, illetve az érzelmi reakciók is széles skálán mozognak.” A tervezetet a nők egyenjogúságáért küzdő feminista szervezetek elítélték, végül a javaslat a süllyesztőbe került.

Főleg a fiatal nőkre jellemző a görcsös menstruáció

Az orvosi szakirodalom szerint a nők fele számára nem ismeretlen az erős, görcsös fájdalmakkal járó vérzés. Különösen az első szülés előtt, tizenéves korban jelentkeznek rendszeresen az erős menstruációs fájdalmak, ritkán ájulás is előfordul. A görcsös fájdalmak oka lehet a túl erős méhösszehúzódásokra, illetve a méhizomzat fokozott érzékenységére való hajlam. A görcsös fájdalom görcsoldókkal, a medencét lazító speciális mozgással és pihenéssel enyhíthető.

„Nem tudok róla, hogy Magyarországon felmerült volna a menstruációs szabadság lehetősége” – mondta az Origónak dr. Bánhidy Ferenc professzor, a Semmelweis Egyetem II. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatóhelyettese. „A menstruáció élettani folyamat, és legtöbb nőnél nem jelent olyan állapotot, ami a munkakihagyást indokolná. A nők egyébként is sokkal strapabíróbbak, mint a férfiak. Az átlagos élettartamuk tíz évvel magasabb annak ellenére, hogy nagyobb a terhelésük, hiszen a munka mellett általában a háztartásban is övék a vezető szerep. A koraszülött gyerekek közül is több kislány marad életben” – mondja a nőgyógyász.

A szakember szerint a sportolók esetében sem mutatták ki, hogy menstruáció idején csökkenne a teljesítményük. Mindezek miatt Bánhidy nem látja indokoltnak a havi kétnapos szabadság bevezetését, de az erős görcsökkel küzdő nők számára elképzelhetőnek tartaná – a tajvani példához hasonlóan – az évi három nap szabadságot.

Más kérdés az úgynevezett premenstruációs szindróma, amelyről azonban csak akkor beszélhetünk, ha a nő nem áll fogamzásgátlás alatt. A menstruáció környékén az agy másképp reagál ingerekre, a nők sokkal érzékenyebbek lehetnek. Ennek mértéke egyénfüggő, akár befolyásolhatja a munkavégzést is. Igazán súlyos premenstruációs szindróma esetén indokolt a hormonkezelés.