Melyik a tíz legtáplálóbb zöldség?

Flowering Watercress flowers alongside of creek, ( Nasturtium officinale), Upper Bavaria, Germany, Europe. May 2014

Szinte hetente újabb zöldségfélét emlegetnek a szuperélelmiszerek között, ami megnehezíti a választást az egészségtudatosan táplálkozók számára. Mitől lesz a zöldségből szuperzöldség?

Egy új, a Preventing Chronic Disease című szaklapban megjelent amerikai tanulmány közzétette azt a tízes listát, amely az úgynevezett „zöldség-erőműveket”, azaz tápanyagokban leggazdagabb szuperzöldségeket sorolja fel.

A William Paterson Egyetem szakemberei 41 tápanyagban gazdag zöldség és gyümölcs közül választották ki a 10 szuperhőst. Az értékelés során százas, az élelmiszerek tápanyagtartalmát tükröző pontrendszert alkalmaztak, viszont minden más szempontot, például az antioxidánsban vagy fitokemikáliákban gazdag összetételt figyelmen kívül hagyták, mivel ezeket nem értékelték alapvető fontosságú tápanyagként.

Abban az esetben viszont, ha az adott zöldség vagy gyümölcs 17 különféle, a krónikus betegségek megelőzésében fontosnak tartott tápanyag – kálium, rost, fehérje, kalcium, vas, cink, folsav, tiamin, riboflavin, niacin, valamint az A-, B6-, B12-, C-, D-, E- és K-vitamin – vonatkozásában legalább a napi ajánlott mennyiség 10 százalékát tartalmazza, máris belépőt kapott a szuperklubba.

A pontszámoknál korrekciót alkalmaztak annak érdekében, hogy az egy tápanyagból nagy mennyiséget tartalmazó zöldségek és gyümölcsök ne jussanak indokolatlan előnyhöz.

Virágzik a vízitorma Forrás: AFP/Paul Mayall

A vízitorma mindent lenyomott

Az élen a vízitorma végzett kerek 100 ponttal, amit a kínai kel (91,99 pont), a mángold (89,27), a céklalevél (87,08) és a spenót (86,43) követett. Őket követi a cikória, a saláta levél, a petrezselyem, a római saláta, az amerikai kelkáposzta és a paszternák zöldje.

Az eredmények sokak számára meglepőek lehetnek, hiszen más, szintén szuperélelmiszerként emlegetett zöldségfélék, mint a brokkoli, a kelbimbó vagy a hipszterek által favorizált fodros kel még a legjobb 20 közé sem jutott be.

Az egészséges gyümölcsök szent gráljaként tisztelt bogyósok is csak elvétve nem jutottak fel a listára: bár antioxidánsban és fitokemikáliában gazdagok, ez utóbbiak vonatkozásában nem állt a kutatók rendelkezésére a napi ajánlott bevitelre vonatkozó adat, a vizsgált tápanyagokból viszont nem tartalmaztak eleget az elitbe kerüléshez. Az egyetlen, amely a listára került a szeder. Jellemző egyébként, hogy a sárga, narancs és piros színű zöldségek-gyümölcsök (paradicsom, eper, répa, sütőtök, édesburgonya, grapefruit, citrom) a lista vége felé helyezkednek el.

A kutatók célja a listával elsősorban az, hogy kapaszkodót adjanak az egészséges táplálkozás híveinek a tápanyagban leginkább gazdag élelmiszerek kiválasztásához. A vizsgált zöldségek-gyümölcsök rangsorolása >>