"Nyolcéves lányom teljesen jól érezte magát, nem volt láza, csak a köhögése nem múlt el egy megfázás után. A gyermekorvos nem engedte iskolába, mert zörejt hallott a tüdejében. Három nap múlva újra meghallgatta, és röntgenre küldött bennünket. Itt derült ki, hogy tüdőgyulladása van" – mondta az Origónak egy szülő. A kislányt ezután antibiotikummal egy hét alatt kikezelték a betegségből.
Az őszi és tavaszi időszakban megszaporodik a gyermekeknél az ilyen nem tipikus (atípusos) tüdőgyulladás – mondta az Origónak egy tüdőgyógyász szakorvos. A közösségbe járás általában elősegíti a terjedését, mert cseppfertőzéssel terjed. Szerencsére közel sem olyan ragályos, mint például az influenza.
"A hosszan tartó, szűnni nem akaró köhögés mindig intő jel, ezért ilyenkor feltétlenül vigyük el orvoshoz a gyerekünket, még ha nem is lázas. Ezenkívül számos tünet előfordulhat, hőemelkedés, légúti hurut, középfülgyulladás, gyakran bőrtünetek. Mellkasi fájdalom, izomfájdalom és hasi panaszok is kísérhetik az atípusos tüdőgyulladást" – mondja dr. Laki István, a törökbálinti Tüdőgyógyintézet gyermekgyógyásza.
A házi gyermekorvos sok esetben hallgatózással is el tudja dönteni, hogy tüdőgyulladásról vagy más betegségről van-e szó. Kétség esetén mellkasröntgen-vizsgálatra küldi a beteget, és ez egyértelműen tisztázza a helyzetet. A röntgenvizsgálat miatt a szülőknek nem kell aggódniuk, mert olyan kis sugárdózist kap a gyermek, amelynél sokszor még a transzkontinentális repülőutak is nagyobb sugárterheléssel járnak. Sokkal veszélyesebb, ha észrevétlen marad a tüdőgyulladás.
A kórokozó kimutatása esetén az orvos felírja a megfelelő antibiotikumot, ezzel 7–10 nap alatt meggyógyul a beteg. A tüneteket közben köptetőkkel és köhögéscsillapítókkal lehet enyhíteni.
Fontos a pihenés, a sok folyadék, és nem tanácsos közösségbe menni. A kontrollt sem szabad elbliccelni, még akkor sem, ha jobban érzi magát a beteg, mert a tüdőgyulladás a tünetek enyhülése után is fennállhat egy ideig, és a beteg visszaeshet.
Nem. A betegség kialakulásának esélyét, illetve a súlyosságát csökkentheti a jó immunrendszer, amit helyes táplálkozással és megfelelő mozgással erősíthetünk. Bár a tüdőgyulladás nem olyan ragályos, mint a nátha vagy az influenza, azért a nagyobb közösségekben (óvodákban, iskolákban) nagyobb az esélye a megbetegedésnek.
Azok a gyerekek, akik átesnek ezen a betegségen, bizonyos fokú átmeneti védettséget szereznek az atípusos tüdőgyulladással szemben, de ez legfeljebb pár évre szól.
Típusos és atípusos
A „normál” vagy típusos tüdőgyulladás fő kórokozója a Streptococcus pneumoniae baktérium. Ennek a betegségnek a tüneteit viszonylag könnyű felismerni. A betegnek rendszerint magas a láza, szúr az oldala, köhög, gennyes, esetleg véres köpetet ürít. Ilyenkor a szülő nyilván azonnal orvoshoz fordul.
A tüdőgyulladásnak azonban létezik egy sokkal alattomosabb fajtája, amelyet atípusos tüdőgyulladásnak is szoktak nevezni, mert itt nem jelentkezik a legtöbb tüdőgyulladásra jellemző magas láz. Ezt a betegséget elsősorban Mycoplasma és Chlamydia (például Mycoplasma pneumoniae és Chlamydia pneumoniae) baktériumok okozzák, de néha előfordul vírusos eredet is. A Mycoplasma-fertőzésre a legfogékonyabb az 5–15 éves korosztály, a Chlamydia-fertőzés minden életkorban felléphet.