Azonnal menjen orvoshoz, ha hirtelen megfájdul és megduzzad a lába!

MODEL RELEASED. Deep vein thrombosis in a 42 year old male's leg after a long-haul flight.

A mélyvénás trombózis korunk egyik legalattomosabb betegsége, amely évente több ezer halálos áldozatot szed Magyarországon. A halálesetek jelentős része megelőzhető lenne, ha a betegek időben orvoshoz fordulnának.

A ma 43 éves Ágnesnek 19 éves korában írtak fel fogamzásgátló tablettát rendszertelen menstruáció miatt, majd petefészek-gyulladás miatt is kezelni kellett. A kezelés után néhány nappal erős lábfájdalomra ébredt, és egész bal lába megduzzadt. Kórházba került, ahol kiderült, hogy súlyos mélyvénás trombózisa van. Bár ma már nagyon ritka, hogy mélyvénás trombózis miatt operációra legyen szükség, de őt akkor műteni kellett, hogy eltávolítsák az ereiből a vérrögöket.

Két nap elteltével ismét kialakult Ágnes szervezetében egy vérrög, ezért újra műteni kellett, majd véralvadásgátló kezelést kapott. Kiderült, hogy a betegnek veleszületett hajlama van a trombózisra, ezt erősítették más tényezők, például a fogamzásgátló szedése. Ágnesnek élete végéig véralvadásgátló szereket kell szednie, és sajnos még így sem szabadul meg teljesen a panaszaitól, például a lábfájdalomtól.

Egy hosszú repülőút után kialakult mélyvénás trombózis egy 42 éves férfi (megdagadt) lábában Forrás: Science Photo Library/Dr P. Marazzi

A legtöbb haláleset megelőzhető lenne

Ágnes esete szerencsére nem számít általánosnak. Az idejében felfedezett trombózisos esetek jelentős részénél teljes gyógyulást lehet elérni, bár sokszor van szükség élethosszig tartó kontrollra és gyógyszerelésre.

Magyarországon évente 16-20 ezer új mélyvénás trombózist (azaz vérrög okozta érelzáródást) diagnosztizálnak. Ha az esetek többségében a lábban kialakult vérrög eljut a tüdőbe, az általa okozott érelzáródás fulladást, halált okozhat. Hazánkban évente mintegy 3600-an halnak meg tüdőembóliában, amelynek jelentős része elkerülhető lenne, ha idejében észrevennék és kezelnék a bajt, mondta dr. Boda Zoltán, a Debreceni Egyetem Thrombosis és Haematosis Központ orvosszakmai igazgatója.

Mi válthatja ki a trombózist?

Noha a mélyvénás trombózis gyakorisága az életkorral nő, a fiatalokat is fenyegetheti a vérrögképződés. A lakosság akár negyede is élhet olyan genetikai hibával (például Leiden-mutáció), amely önmagában nem okoz gondot, viszont más faktorokkal összeadódva már többszörösére növeli a trombózis kockázatát. A trombózis kialakulását az erre hajlamos egyéneknél olyan tényezők segíthetik elő, amilyen a hosszas ülés (akár egy repülőút folyamán), a tartós ágyhoz kötöttség, csonttörés miatti gipszkötés és általában a mozgásszegény életmód. Ezekhez még hozzájárul az elhízás, a dohányzás és nőknél a fogamzásgátlók szedése. Különösen veszélyeztetett csoportba tartoznak a kemoterápiás kezelést kapó daganatos betegek.

Trombózishajlam szűrése

Ha a családban történt már mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia, különösen 50 éves kor előtt, érdemes elmenni Leiden-mutáció-szűrésre. Családi előzmény esetén a vizsgálatot az OEP finanszírozza. Ha valakinél ilyen előzmény nem áll fenn, de például fogamzásgátlót szed, gyermeket tervez vagy egyéb kockázati tényezők is fennállnak, szintén érdemes elvégeztetnie a vizsgálatot. Trombózishajlamra szűrővizsgálatokat állami és magán hematológiai rendeléseken végeznek.

A mélyvénás trombózis tünetei

"Azonnal forduljunk orvoshoz, ha a lábban hirtelen jelentkező duzzadást, fájdalmat, dagadást, esetleg kipirosodást észlelünk" - mondta dr. Losonczy Hajna, a Pécsi Tudományegyetem I. Belgyógyászati Klinika hematológus professzora. Néha a trombózis nem az alsó, hanem a felső végtagban, illetve ritkán közvetlenül a tüdőben alakul ki. Erre kell gyanakodni, ha állandósuló szúró fájdalmat érzünk az oldalunkban, hátunkban, illetve hirtelen nehezünkre esnek bizonyos mozdulatok.

Ha a trombózis gyanúját a háziorvos is megerősíti, akkor maga is megkezdheti a véralvadásgátló kezelést, illetve sürgősséggel kórházba utalja a beteget.

A trombózis legfőbb tünetei

Lábduzzanat, lábdagadás.
Lábfájdalom (sokszor az izomlázhoz hasonló).
Bőr feszülése, kifényesedése.
Bőr kipirulása, elszíneződése.

A trombózis kezelése

A mélyvénás trombózis kezelésének klasszikus, évtizedek óta alkalmazott módja, hogy az első napokban injekció formájában (heparin) elindítják a véralvadásgátló terápiát, majd mellé adnak olyan tablettát (kumarin), amely a véralvadásban szerepet játszó K-vitamin hasznosulását gátolja, s amelyet – a kockázat függvényében – 6-12-24 hónapig vagy egész életen át szedni kell. E terápia hátránya, hogy a betegnek 4-6 hetente vérvételre és orvosi kontrollra kell járnia, mert nehéz beállítani a megfelelő adagolást.

Boda Zoltán elmondta, hogy az utóbbi években a kezelések eltolódnak azon új terápiák irányába, amelyek révén – rendszeres laboratóriumi kontroll nélkül is – megfelelő véralvadási célértéket lehet beállítani. Mivel az újabb gyógyszerek közvetlenül hatnak az egyes véralvadási faktorokra, hatásukat nem befolyásolják sem az étkezési, sem az életmódbeli szokások. Hátrányuk, hogy kisebb támogatást ad rájuk az OEP és amúgy is drágábbak, mint a hagyományos szerek.

Boda professzor az Origo kérdésére elmondta, hogy a mélyvénás trombózis esetében nagyon ritkán alkalmaznak katéteres sebészeti beavatkozást (amely az artériás érbetegségek esetén gyakori). Ennek egyik oka, hogy ilyen beavatkozásra csak ritkán, igen kiterjedt érelzáródás esetén van szükség. Másrészt ez az eljárás nagy szakértelmet kíván, amely csak kevés központban áll rendelkezésre, és az invazív beavatkozásnak is nagyobb a kockázata, mint a hagyományos gyógyszeres kezelésnek.