Ahhoz, hogy télen is motiváltak legyünk kimozdulni, érdemes először tudatosítani magunkban a téli mozgás hasznát, illetve találni legalább három személyes célt a téli edzéssel kapcsolatban, amely kevésbé lelkes pillanatainkban is ott lebeghet a szemünk előtt.
Lehet ez egészségmegőrzéssel, a téli fertőzések elkerülésével kapcsolatos, de jó cél az ünnepek alatti túlevés kompenzálása, vagy ha esetleg havazik, a gyerekekkel a hógólyózás, hóember-építés öröme. (Ha valakiben kevés a motiváció a kimozdulásra, idézze csak fel magában, hogy gyerekként mennyire imádta a havat!)
Az alábbiakban mi is összegyűjtöttünk öt okot, amiért érdemes télen kimozdulni.
A magyarok 10-15 százaléka küzd téli depresszióval, ezt a természetes fény, a rendszeres szabadtéri mozgás jelentősen enyhíti. Még inkább oldja a melankóliát, ha találunk egy társat is a közös szabadtéri edzéshez.
Több tanulmány is alátámasztja, hogy azok, akik télen is rendszeresen mozognak a szabadban, ritkábban influenzások, vagy szenvednek légúti betegségektől. Fontos azonban, hogy ne essünk túlzásba, a jótékony hatások mértékletes sportolás mellett érvényesülnek.
Ahhoz, hogy télen a szabadban mozgás közben ne fázzunk, önkéntelenül is intenzívebben, többet edzünk. Ezáltal gyorsul az anyagcserénk, így könnyebben szabadulhatunk meg a felesleges kilóktól. Ráadásul mindez szinte észrevétlenül is történhet, hiszen például a korcsolyázás öröme valóban képes úgy elragadni az embert, hogy közben egy pillanatig sem töpreng azon, hogy mennyi kalóriát is éget el éppen.
A hidegben szívünk is erőteljesebben dolgozik, ami egészséges embernél a keringés felfrissülését, a szívizmok erősödését, illetve az állóképesség növekedését jelenti.
A téli séta, nordic walking, futás, kerékpározás, valamint időjárástól függően a hógolyózás, szánkózás, síelés, korcsolyázás teljesen kikapcsolja az agyat, ezáltal segít a stressz levezetésében is.
Ha a kisebb távokat autó helyett gyalog tesszük meg, annak is örülhetünk, hogy télen még több benzint takaríthatunk meg, hiszen ilyenkor magasabb a kocsik fogyasztása.
Ugyancsak örömet okozhat az a tudat is, hogy a nyáron tömött futópályákon, teniszpályákon télen kisebb a tömeg.
Ahhoz azonban, hogy a téli sportolás valóban öröm legyen, ne vegyük félvállról az öltözékünket, és készüljünk fel alaposan.
A tökéletes öltözék réteges: az első réteg lehetőség szerint ún. technikai aláöltözet, amelynek feladata, hogy az izzadságot elvezesse a bőrfelszínről, majd azt a szövet külső felületén gyorsan elpárologtatva azonnal száradjon. A pamut aláöltözékekkel a probléma, hogy a verejtéket magukba szidják, nehezen száradnak, így hiába öltöztünk fel alaposan, előbb-utóbb hideget érzékelünk testünk körül.
Az aláöltözetre jöhet a meleget biztosító középső réteg, amely lehet polár vagy gyapjú, végül pedig ajánlott egy szél- és vízálló külső réteg. Aki vékonyabb, annak még több rétegre lehet szüksége ahhoz, hogy komfortosan érezze magát.
Mivel a testünk által termelt hő közel 50 százaléka a fejen keresztül távozik, ne feledkezzünk el a sapkáról, és fontos a kezek és a lábfej védelme is.
Hidegben gyengébb a végtagok keringése, így ha esetleg extrém hidegben tartózkodunk kint, az arc mellett a kezeken és a lábakon is megnő a fagyásveszély kockázata. Ezért érdemes a téli futó-gyalogló cipőből fél-egy számmal nagyobbat venni, hogy a vastag zokninak is legyen benne hely.
A leggyakoribb hiba egyébként, amit téli sportolás során elkövet az ember, hogy túlöltözik. Ezért is ajánlott a réteges öltözék, hogy szükség esetén meg tudjunk szabadulni egy felesleges rétegtől.
Mielőtt télen sportolni indulunk, nézzünk rá előtte az időjárásjelentésre. A leghasznosabb információ a a hőérzet-index (például a wind chill), hiszen szeles időben a hőmérsékletet hidegebbnek érzékeljük. Ráadásul a szél öltözékünk rétegei közé is behatolhat, így a hőtárolási képesség is csökken.
Bár a fagyási sérülések kockázata mínusz 15 fok alatt alacsony, jó ha tisztában vagyunk a tünetekkel. A sérülések elsőként az orcán, az orron, a fülön jelentkeznek, az első jel a bőr zsibbadása, érzéketlensége. Ha ilyet észlelünk magunkon, minél előbb menjünk melegbe, és lassan kezdjük el az érintett terület felmelegítését, de ne dörzsöléssel, mert az kárt tehet a sérült bőrfelületben.
A hipotermia alatt az abnormálisan alacsony testhőmérsékletet értjük. Hidegben a test több hőt ad le, mint amennyit termelni tud, emiatt ilyenkor megnő a hipotermia kockázata. Tünetei az intenzív vacogás, a koordinációs készség gyengülése, valamint a nagyfokú fáradtság.
Télen hamar sötétedik, így ha nem jól kivilágított helyen sétálunk, futunk, szereljük fel magunkat fényvisszaverő szalagokkal, mellénnyel.
Télen az izzadástól, a sportolás közbeni intenzív légzéstől, a szél szárító hatásától ugyanolyan dehidráltak tudunk lenni, mint nyáron, csak a hidegben kevésbé észleljük. Ezért, még ha nem is érzékelünk szomjúságot, tudatosan igyunk edzés előtt, közben és utána is.
A téli edzés során figyeljünk rá, hogy a hidegben izmaink lassabban melegednek be, érdemes akár már a lakásban elkezdeni a bemelegítést. Bemelegítés után pedig mozogjunk folyamatosan, közel azonos intenzitással. Ha ugyanis futunk, majd leállunk, sétálunk, újra futunk, újra sétálunk - könnyebben leizzadunk, majd a pihenés során hamarabb kezdünk fázni.
A hideg idő senkit se riasszon el a sportolástól, ám ha valaki asztmában szenved, vagy szívproblémákkal küzd, konzultáljon előtte orvosával.
A hidegben ugyanis az erek összehúzódnak, megnövelve ezzel a vérnyomást, ami növeli a szívinfarktus esélyét. A szervezetnek nehéz a gyors, nagy hőmérsékletkülönbséghez is igazodni (például, amikor nagy hidegből extrém melegbe megyünk be), ilyenkor szintén magasabb a szívinfarktus és a stroke esélye. Az asztmások tünetei hidegben szintén rosszabbodhatnak.
Ha lázasak vagyunk, hagyjuk ki az edzést, ám ha nem vagyunk lázasak, csak kicsit megfáztunk, és a közérzetünk egyébként jó, mozogjunk annyit, amennyi jól esik.