Olvassuk el a szaloncukor összetevőit

A karácsonyi édességek, különösen az irreálisan olcsón árultak, bővelkednek a szív- és érrendszerre legveszélyesebb zsírokban.

Bár 2014 februárjában életbe lépett az a rendelet, amely szabályozza az élelmiszerek káros transzzsírsav-tartalmát, a rendelet kihirdetésével nem lettünk az egészséges zsírok országa. A jogszabály ugyanis 12 hónapos türelmi időt adott azokra az előre csomagolt élelmiszerekre, amelyeket a rendelet életbe lépésekor már legyártottak.

Ez azt jelenti, hogy a türelmi idő végének közeledtével sok vállalkozás fogja akciósan piacra dobni a magas transzzsírsav-tartalmú termékeit: így karácsony táján elsősorban a szaloncukrokat, illetve a tejbevonómasszából készült mikulásokat, karácsonyi figurákat.

A kép illusztráció Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Ami a fogyasztóknak árulkodó lehet: az irreálisan alacsony ár, illetve gyanúsak az ömlesztve, rendes címkézés nélkül árult csokik, kekszek, nápolyik is.

Mi a baj a zselés szaloncukorral?

A 2014 februárjában elfogadott rendelet szerint tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amelynek zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mértéke meghaladja a 2 grammot.

Az egészségügyi ajánlások szerint az ideális az lenne, ha a napi transzzsirsav-fogyasztásunk nem haladná meg a 2 grammot, de még ideálisabb lenne, ha 1 gramm alatt lenne. A transzzsirsavakkal ugyanis az a probléma, hogy rendkivül növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát (infarktus, stroke, agyvérzés, embólia esélyét). Emellett elhízáshoz és cukorbetegséghez is vezethetnek, valamint növelik egyes daganatos betegségek kockázatát, szerepet játszhatnak a meddőség kialakulásában, és még az Alzheimer-kór kialakulását is elősegítik.

Egyes kutatók szerint jelenleg a transzzsírsavak azok az élelmiszer-összetevők, melyek egységnyi élelmiszerre vonatkoztatva a legnagyobb egészségkárosodást okozzák. Már napi 5 gramm transzzsírsav rendszeres fogyasztása, közel 30 százalékkal növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A napi 5 grammot pedig nem is olyan nehéz összehozni: aki rendszeres fogyaszt kekszeket, nápolyikat, pattogatott vajas kukoricát, előre fagyasztott pizzát, esetleg még a gyorséttermeket is előszeretettel látogatja, az naponta akár 20-25 gramm transzzsírsavat is elfogyaszthat.

Karácsony transzzsírsav-mentesen

Fontos tudni, hogy transzzsírsavak csak feldolgozott termékekben fordulnak elő. (Ezekbe egyébként azért kerülnek bele, hogy az adott termék jobban nézzen ki: például hogy gusztusos roppanósnak tűnjön a csokiréteg a torta tetején, vagy hogy megfelelő legyen a nugátos krém állaga.)

A feldolgozatlan termékekben (zöldségekben, gyümölcsökben, hüvelyesekben, olajos megvakban, gabonafélékben, lisztben, cukorban vagy mézben) viszont nincsenek transzzsírsavak.

Azaz nem hibázhatunk, ha például karácsonyra a bolti aprósütemények, linzerek, nápolyik, krémmel töltött cukrászsütemények helyett mi magunk készítünk például valamilyen gyümölcsös édességet.

Minden csokibevonóval készült édesség, - így a szaloncukrok is -, tartalmazhatnak transzzsírsavakat. Ha kerülni akarjuk őket, válasszunk helyettük magasabb kakaótartalmú édességeket - ajánlja az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI).

Magas lehet a transzzsírsav-tartalmuk az instant termékeknek is, például a leves- és mártásporoknak, az ételízesítőknek, a gyári salátaönteteknek, illetve a kávéfehérítő poroknak is.

Segíthetnek a tájékozódásban a címkék is: ha a címkén előkelő helyen (azaz az elsők között) szerepel, hogy az adott áru részlegesen hidrogénezett növényi zsiradékot vagy olajat tartalmaz, inkább ne vegyük meg: ez ugyanis azt jelzi, hogy magas a transzzsirsav-tartalma.

Emellett érdemes követni az OÉTI folyamatosan frissülő, márkák szerinti gyűjtését is az egyes élelmiszerek transzzsírsav-tartalmáról. Az OEFI honlapján pedig tippeket talál ahhoz, hogy hogyan kell egy transzszírsavmentes bevásárlást megtervezni.