Valóban sok pszichiátriai gyógyszert kapnak az állami gondozottak?

Megoszlanak a vélemények arról, mennyire reális az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának október elején közzétett jelentése. E szerint az állami gondozásban élő gyermekek körében a tudatmódosító pszichiátriai szerek használata 3-4-szeres arányú a nem állami gondozott gyermekekhez képest.

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága szeptemberben tárgyalta a gyermekjogok helyzetét Genfben. A bizottság végső jelentésében arra a problémára is rávilágított, hogy „szélsőséges mértékben használnak pszichotróp szereket az állami gondozás alatt álló gyermekeken, megfelelő indok nélkül”, és javasolják olyan módszerek használatba vételét, amelyekkel korlátozni lehet a gyermekek pszichiátriai gyógyszerezését és szorosan ellenőrizni lehet e szerek felírását.

A gyermekeknek adott pszichiátriai szerek gyakran olyan erős szerek, mint az antidepresszánsok, antipszichotikumok, szorongásoldók vagy serkentőszerek, amelyek nagy része – az utcai drogokhoz hasonlóan – hozzászokást és visszafordíthatatlan károkat okozhat, illetve amelyek a legkülönbözőbb, egészen súlyos mellékhatásokkal nehezíthetik a gyermekek életét.

A kép illusztráció Forrás: DPA/AFP/Willi Matheisl

Az Origo kíváncsi volt az érintett intézetek és a pszichiáterek véleményére is. Bár több gyermekotthont is megkerestünk kérdéseinkkel, végül csak egyikük igazgatója nyilatkozott portálunknak.

Fehér Enikő, a Bokréta Lakásotthonok vezetője elmondta, hogy jelenleg 92 fiatal lakik az intézményben, és csupán 5 utógondozott fiatal szorul pszichiátriai gyógyszeres kezelésre. Hozzátette, hogy az állami gondozottakkal való foglalkozás természetesen nagy kihívás, hiszen nincs szülői háttér, és a fiatalok óhatatlanul kisebb-nagyobb lelki sérülésekkel érkeznek az otthonokba.

Azt is elmondta azonban, hogy kellően felkészült nevelőkkel, valamint pszichológusok bevonásával minimálisra csökkenthető a fiatalok gyógyszerelése.

Dr. Földi Rita, neuropszichológus, gyógypedagógia szakértő, klinikai szakpszichológus, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezetője elképzelhetőnek tartja, hogy országos viszonylatban tényleg jóval több pszichotróp szert írnak fel az állami gondozottak számára, mint a családban élő fiataloknak.

Ennek egyik fő oka, hogy az ilyen fiataloknál komoly kötődési probléma alakulhat ki, és nincs kielégítve a függőségi igény, ami jelentős viselkedészavarokkal járhat. Földi Rita elmondta, hogy problémát jelent az egyik leggyakoribb kórképnek (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, angol rövidítéssel ADHD) a diagnosztizálása is. Ugyanis sok olyan kórképre is „ráhúzzák” ezt a diagnózist, amelynek semmi köze az ADHD-hez.

Az ADHD bevett kezelési módszere egy pszichostimuláns gyógyszer adása. Sajnos ezt a szert gyakran írják fel indokolatlanul állami gondozott és nem állami gondozott gyerekeknek egyaránt.