Génmódosított bélbaktériumokkal harcolnának az elhízás ellen

Bélbaktériumok

Ha minden a terveknek megfelelően alakul, a plusz kilók elleni küzdelemben a hagyományos fogyókúrás módszerek és készítmények mellett hamarosan a génmódosított mikroorganizmusok is jelentős szerephez juthatnak.

Az elhízás komoly egészségügyi probléma, hiszen jelentősen megnöveli a szívbetegségek, a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség és néhány ráktípus kialakulásának kockázatát. Az Egyesült Államokban minden harmadik ember kórosan elhízott, de hazánk sem büszkélkedhet túlságosan: a legfrissebb adatok alapján Magyarország jelenleg a harmadik helyen áll a kóros elhízás gyakoriságában a világranglistán.

Az életmód változtatása, valamint a különböző, fogyást segítő gyógyszerkészítmények sokszor részleges eredményt hoznak, és csak ideiglenesen vagy kismértékben képesek hozzájárulni a testsúly csökkentéséhez. Az elmúlt évek kutatásai azonban egyre inkább rávilágítanak arra, hogy a bélrendszerben élő mikrobaközösségek kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy kit veszélyeztet az elhízás és kit nem, így potenciális terápiaként egyre inkább számolnak a mikrobiom módosításának lehetőségével.

Miért lenne jobb a hagyományos készítményeknél?

A hagyományos testsúlycsökkentő gyógyszereket napi rendszerességgel kell szedni, hogy érjenek valamit. Ez amellett, hogy költséges, még azzal a kockázattal is járhat, hogy az emberek egy idő után elfelejtik helyesen bevenni a készítményeket. A feledékenység a terápiát kudarcra ítéli.

Sean Davis kutató (Vanderbilt Egyetem, Egyesült Államok) éppen ezért azt szerette volna elérni, hogy úgy juttassák a hatóanyagot a páciens szervezetébe, hogy ne kelljen naponta pirulákat bevennie. A terápiás célzatú baktériumok alkalmasak erre, hiszen a bélrendszerben hat hónapig, vagy akár egy évig is képesek fennmaradni, így hosszú távon biztosítják a kezelés eredményességét.

Bélbaktériumok Forrás: AFP/Science Photo Library

Mechanizmus

Davies és kollégáinak választása az N-acil-foszfatidil-etanolaminokra (NAPE) esett. Ezeket a hormonokat a vékonybél közvetlenül az étkezés után kezdi termelni. A szervezetbe kerülve egy enzim közreműködésével hamar N-acil-etanolaminokká (NAE) alakulnak, amelyek étvágycsökkentő hatásúak. A kutatók olyan génmódosított E. coli baktériumokat tenyésztettek ki, amelyek NAPE hormonokat termelnek. A speciális mikroorganizmusokat ezután vízhez adták, majd a folyadékot kórosan elhízott, zsírmájas és diabéteszes egerekkel itatták meg.

Eredmények

A sima vizet vagy átlagos bélbaktériumokat kapó egerekhez képest a génmódosított mikrobákat fogyasztó rágcsálók súlygyarapodása tizenöt százalékkal csökkent. Ráadásul a májuk állapota és a glükózanyagcseréjük is határozottan pozitív irányba mozdult el a kontrollcsoporthoz képest. A kedvező hatások tizenkét héttel a terápia befejezése után is érzékelhetőek voltak.

Vannak veszélyek

A módszer nem segített azokon az egereken, amelyek szervezetében nem volt meg az az enzim, amely a NAPE hormonokat NAE makromolekulákká alakította volna. Davies szerint ez esetben sem kell a kezelésről lemondani, hiszen génmódosítással ugyanúgy létrehozhatók NAE-készítő baktériumok is. Sőt, ha a további kutatások azt találják, hogy sok emberből hiányzik az említett átalakító enzim, a klinikai próbák során inkább ez utóbbi baktériumtörzs kitenyésztése mellett fognak dönteni.

A legnagyobb veszélyeket a génmódosított baktériumok nem kívánt átadása jelentheti. A fiatalabbak és idősebbek, valamint krónikus betegségben szenvedők szervezetében ugyanis ezek a mikroorganizmusok káros folyamatokat indíthatnak el. Éppen ezért a humán klinikai tesztek elkezdése előtt a kutatóknak jelentősen vissza kell szorítaniuk a mikrobák átadhatóságának esélyét. Az eredményeket az Amerikai Kémiai Társaság március 23-i kongresszusán prezentálták.