„Sportolás közben nagyobb tüdőtartalékot kell mozgósítani, mélyebben lélegzünk, gyakrabban kell levegőt venni. Emiatt jobban lejutnak a levegőben levő szennyező anyagok a tüdőbe, így nagyobb károsodást tudnak kiváltani, mint ha valaki csak sétálgat” – mondja a pulmonológus.
A szmog, más néven füstköd erős légszennyezettség esetén alakul ki. Két típusa létezik: londoni vagy más néven téli szmog és a Los Angeles-i, amit nyári szmogként is emlegetnek. Mindkettő szélcsendes időben alakul ki, de míg előbbire a nyirkos idő, utóbbira az erős napfény és meleg jellemző. Abban hasonlítanak, hogy mindkettő sok káros anyagot tartalmaz. Ezek közül a legártalmasabbak az nitrogén-dioxid, az ózon, a króm, és a szállópor részecskék.
A szállópor a levegőben eloszlatott finomszemcsés szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve. A 10 mikron átmérőjű részecskék nagy része nem jut le a tüdőbe, ha a sportoló orron keresztül lélegzik, ezért fontos pl. futás közben orron keresztül venni a levegőt. Sajnos azonban a 2.5 mikron alatti részecskék még így is lejutnak, és egyáltalán nem, vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből – hangsúlyozza Müller professzor.
Más szennyező anyagok (nitrogén-dioxid, ózon, króm) mennyisége és aránya is fontos, mert ezek a tüdőbe jutva kapcsolatba lépnek a tüdő sejtjeivel és különféle káros hatásokat, főleg gyulladást válthatnak ki. Hatásukra a nyálkahártya duzzadtabb lesz, szűkebbek lesznek a hörgők, több lesz a váladék, sőt arra fogékony egyénekben még tüdőgyulladás is kialakulhat.
Egy kutatás a közelmúltban egyértelműen kimutatta, hogy magas szennyező anyag és szállópor tartalom esetén a sportolást követően a vérnyomás magasabb marad, mint a tiszta levegőn végzett testmozgáskor. A rendszeresen szmogban, vagy nagy forgalomban végzett sportolásnak lehetnek káros következményei. Ráadásul vannak olyan szálló szerves porok is, például a pollenfélék, amelyeknek szintén lehet negatív hatása, főleg, ha valaki érzékeny rá – emlékeztetett dr. Müller Veronika.
A szakember azt javasolja, ha szmogos az idő, lehetőség szerint válasszuk a beltéri sportolást – évszaktól függetlenül. Ha valaki mindenképpen a szabadban akar sportolni, érdemes kerülnie azokat az időszakokat, amikor a csúcsforgalom miatt megnövekedhet a levegő szennyezőanyag tartalma. Semmiképp sem tanácsos például a délutáni csúcsforgalom idején futni a belvárosban, ehelyett Müller Veronika a kisebb mellékutcákat, parkokat javasolja, főleg a hajnali órákban. Ilyenkor ugyanis a legalacsonyabb forgalomhoz kapcsolódó károsanyag-kibocsájtás, a szállópor egy része az éjszaka folyamán leülepedik.
További bizonyított tény, hogy a nagy forgalmú utaktól 15 méterre már csökken a szállópor-koncentráció. Ha valaki biciklivel jár dolgozni, tanácsa szerint próbáljon meg nem a főutakon, hanem a csendesebb mellékutakon közlekedni. A védőmaszk segíthet, bár az igazán jók viselése, melyek kiszűrik a 2.5 mikron alatti részecskéket is kényelmetlenséget okozhat, méretük miatt.
Ha valakinek légúti betegsége van – asztmás vagy megfázott –, arra teljesen más szabályok vonatkoznak, mert ilyen esetben halmozottan érvényesek a levegőben levő káros anyagok rossz hatásai. Betegség esetén érdemes szakember tanácsát kérni, és inkább beltéri sportolási lehetőségeket keresni.
A testmozgás természetesen nemcsak a tüdőre hat, hanem az egész szervezetre jótékony hatással van. A tiszta levegőn végzett sportolás lenne az ideális, de magának a mozgásnak olyan sok pozitív élettani hatása van, hogy ha választani kell, még mindig jobban megéri a közepes minőségű levegőn sportolni, mint ennek hatásaitól félve nem sportolni – magyarázza Müller professzor asszony.
Forrás: Semmelweis Médiasarok