Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Montreal Neurological Institute and Hospital és a McGill University kutatói által végzett tanulmány megvizsgálta egy tizenkét hetes tangó tanfolyam után a résztvevők motoros képességeit. A vizsgálat fő célja az volt, hogy a zenét, a tangót lehet-e használni a motoros és nem motoros működési zavarok – például remegés, merevség, járási zavarok, depresszió, fáradtság – ellen. Negyven idiopátiás Parkinson-kórban szenvedő férfi és nő vett részt a tizenkét hetes vizsgálatban, két professzionális tánctanárral egyetemben.
"Vannak bizonyítékok arra, hogy a fizikai aktivitás összefügg a Parkinson-kór alacsonyabb kialakulásának kockázatával, ez azt sugallja, hogy lassíthatja annak progresszióját” - mondta Dr. Silvia Rios Romenets, a kutatás vezetője. "A vizsgálat során úgy találtuk, hogy a tangó jelentősen javította a résztvevők egyensúlyát és a funkcionális mobilitását, sőt a betegek jobbnak értékelték a táncot, mint a saját, hagyományos terápiáikat. A betegeknek kevésbé voltak fáradtak, általános motoros funkcióikban nem volt kimutatható jelentős változás."
Az argentin tangó ritmusos koreográfiája miatt hasznos lehet a betegek egyensúlyának javításához és a funkcionális mobilitás fejlesztéséhez. Mindez a járás javulásában meg is mutatkozik. Ezeken kívül a tangó „munkamemóriát” és egyszerre több helyre való odafigyelést igényel a koreográfia megtanulásához, a zene ritmusának követéséhez és a táncosok közötti manőverezéshez.
Több Parkinson-kóros beteg nem mozog annyit, amennyit elvileg naponta kellene. Azonban a zene és az agy dopaminrendszere között kapcsolat van, amelyek döntő szerepet játszanak a viselkedés létrehozásában és fenntartásában. A kutatás vizsgálatainak konklúziója szerint a zenével és a tánccal (tangó) járó társadalmi interakciók és egymás támogatása pozitív hatással volt a betegek hangulatára.
