Kalóriadús táplálkozásra kényszerít egy cukor

méz

A gyümölcscukor, más néven fruktóz intenzív sóvárgást vált ki a magas kalóriatartalmú ételek irányába. Minél több fruktózzal édesített ételt és italt vesz magához, annál mindig többet akar majd - egy új kutatás eredménye szerint.

Mágneses rezonancia segítségével vizsgálták a résztvevőket

Az egyesült államokbeli University of Southern California egy mini-tanulmány keretein belül vizsgálta a különböző cukrok fogyasztásának és a személyek éhségérzetének kapcsolatát. A huszonnégy egészséges önkéntes az első alkalommal egy csésze cseresznye ízű, glükózzal ízesített folyadékot ivott, majd néhány nappal később mindezt megismételték egy fruktóztartalmú édesített itallal. A fruktóz egy természetes cukorfajta, amely megtalálható a gyümölcsökben és a mézben, kulcsfontosságú összetevője egy ellentmondásos élelmiszer-adalékanyagnak, a magas fruktóztartalmú kukoricaszirupnak.

A fruktóz egy természetes cukorfajta, amely nemcsak gyümölcsökben, de a mézben is megtalálható Forrás: Thinkstock

Miután az önkéntesek megitták a nekik szánt italokat, funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálaton (fMRI) estek át. Ekkor a kutatók megkérték őket, hogy értékeljék, mekkora vágyat éreznek a képeken szereplő magas kalóriatartalmú ételek (például hamburger, pizza) elfogyasztásához. A résztvevőknek előzetesen nem mondták el, mit tartalmazott az italuk, nehogy ezzel befolyásolják a kutatás eredményét.

Funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálat

A funkcionális MRI vagy funkcionális mágneses rezonancia vizsgálat (fMRI) az MRI vizsgálat egy specializált típusa, amely az idegi aktivitással összefüggésben lévő hemodinamikus választ méri az emberek és állatok agyában vagy gerincvelejében. Ez az eljárás a legújabban kifejlesztett képalkotó-formák egyike. Az 1990-es évek elejétől kezdve az fMRI domináns módszerré vált az agy feltérképezésének területén, mely annak tulajdonítható, hogy nem invazív eljárás, nem használ radioaktivitást, valamint viszonylag széleskörűen hasznosítható.

Most akkor fruktóz vagy glükóz?

Az önkéntesektől egy hónap után azt is megkérdezték, hogy a megivott üdítők közül melyiket ítélik élelmiszernek és jutalomnak. A kutatók a glükóz-, fruktóz- és inzulinszinteket, valamint az éhség-, teltség érzethez kapcsolható enzimeket, a leptint és a ghrelint is mérték a vérükben. A kutatók arra jutottak, hogy a fruktózt fogyasztók frontális orbitális kérge – amely a jutalom érzésével áll összefüggésben – hosszantartó aktivitást mutatott, miközben a magas kalóriatartalmú képeket nézték. Ők nagyobb valószínűséggel választják a jutalmat és erősebb a vágyuk a fruktóz üdítők megivása után.

A glükózt és fruktózt fogyasztó résztvevők leptin és ghrelin szintje között nem találtak különbséget a kutatók, ám utóbbiak esetében csökkent az inzulinválasz, ebből vonták le a következtetés hogy hatással lehetett rájuk a cukorfajta. „Amikor glükózt fogyasztunk, inzulin szabadul fel” – mondta a kutató csapat egyik tagja a The New York Times-nak. „A hasnyálmirigy inzulint választ el, és az inzulin a sejtekbe hajtja a glükózt, ahol felhasználódik az energiája, és egyúttal tudatja az aggyal, hogy telítődött. Ezzel szemben a fruktóz nem serkenti az inzulin elválasztást és ha az nincs, akkor az agy sem kap információt arról, hogy jól lakott-e a test.” A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban közzétett eredmények ellenére a kutatók azt mondják, a magas fruktóz tartalmú gyümölcs diéta nem okoz ilyen jelenséget.