A vastagbél- és végbélrákos esetek száma világszerte rohamosan nő. Magyarországon a probléma különösen súlyos méreteket öltött, a vastag- és végbélrák a második leggyakoribb daganatos betegség, és a második a daganatok okozta halálozások között -
ez az arány az egyik legmagasabb az Európai Unión belül.
Ha konkrét számokat nézünk, a Nemzeti Rákregiszterben évente mintegy 9000-10500 új vastagbél- és végbéldaganatos eset szerepel. A megbetegedések száma 50 éves kor felett kezd el emelkedni, az elhunytak száma 2012-ben közel 5500 fő volt.
A daganatok kialakulását nemenként és életkoronként is különböző tényezők befolyásolják. A férfiak körében általában magasabb a halálozás, mert nehezebben mennek el a szűrésre, és így a betegség késői stádiumban kerül kezelésre.
Pedig a sikeres gyógyításnak és a halálozás csökkentésének előfeltétele az átlagos kockázatú – vagyis az 50-70 év közötti - lakosság szűrése, az időben történő felismerés, a rákmegelőző állapotok és a kialakult betegség korai kezelése.
Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala szerint az eddigi tapasztalatok tehát egyértelműen szorgalmazzák a szervezett vastagbélszűrés országos kiterjesztését. Előtte azonban szükséges volt egy olyan szervezési és szűrési modell kipróbálása, amely megvizsgálta az érintett lakosság hatékony elérésének, mozgósításának és szűrésének módját és lehetőségeit.
A Pilot jellegű szűrőprogramok kiterjesztésének támogatása című kiemelt projekt 2013 júniusában indult és 2015. október 31-én zárul le. A program egyik alprojektje a háziorvosi vastagbélszűrés.
Jelenleg egész megyére kiterjedő, nagyobb kapacitású program Csongrád megyében zajlik,
itt 117 háziorvosi praxis (a praxisok 50 százaléka) vállalta az önkéntes csatlakozást.
Kevesebb, önként jelentkező praxis bevonásával Heves, Győr-Moson-Sopron, illetve Nógrád megyében zajlik vastagbélszűrési modellprogram.
A szűrés szempontjából a célcsoport a programban részt vevő háziorvosok ellátási területéhez tartozó, életkoruk alapján rizikócsoportba sorolt, de átlagos kockázatú férfiak és nők.
Népegészségügyi célú szűrővizsgálatot csak panasz és tünetmentes egyének esetében célszerű végezni.
A szűrendő lakosok listáját az Országos Tisztifőorvosi Hivatal hivatalosan az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) kapja meg. A listát a projekthez csatlakozott háziorvosi praxisoknak továbbítja, akik a helyi ismeretek alapján a lakoslistát áttekintik, és bejelölik azokat a pácienseiket, akiknek meghívólevelet kérnek.
Az ÁNTSZ szerint azért szükséges a lakosságlista áttekintése, mert így elkerülhető a jelenleg is gasztroenterológiai gondozásban lévő, vagy lakóhelyet váltott, esetleg elhunyt páciensek meghívása a szűrésre.
Ezt követi a lakosoknak szóló meghívólevelek kiküldése.
A programba való meghívás központilag szervezett, egyénileg jelenleg nem kezdeményezhető. A részvétel feltétele, hogy az egyénnek a programhoz csatlakozott háziorvosa legyen, valamint központi meghívás útján a szűrővizsgálatra meghívólevelet kapjon. A meghívottak számára a vastagbélszűrésen történő részvétel ingyenes.
A vastagbélrák leggyakrabban a vastagbélben növő, kezdetben jóindulatú polipból képződik. A polip egy szemölcsszerű képződmény a bélben. A vastagbélben lévő egyes polipok idővel rosszindulatúvá alakulhatnak.
A vastagbélben növő polip és rák is alkalmanként vérzik. Ez a kis mennyiségű vér szabad szemmel nem látható, azonban laboratóriumi vizsgálattal a székletből kimutatható.
Így a szűrővizsgálat nyomán felfedezhetők a polipok, és eltávolíthatók mielőtt rákká alakulnának,
illetve a már kialakult vastagbélrák is felfedezhető, amikor tünetet vagy panaszt még nem okoz.
Az idejében felfedezett vastagbélrák gyógyulási esélyei jók.
A jelenleg zajló modellprogramokban a vastag- és végbélrák szűrése székletből, a szabad szemmel nem látható vér immunkémiai laboratóriumi kimutatásával történik. Az immunkémiai székletvér-teszt használata azért előnyös, mert csak emberből származó vért mutat ki. Így a teszt elvégzése előtt nem kell speciális diétát tartani. (A korábbi teszteket például a vörös hús fogyasztása miatt a bélrendszerben megjelenő vér megzavarhatta.)
Az ÁNTSZ kiemelte, hogy
a vastagbélszűrési program keretében elvégzett székletvér kimutatáson alapuló vizsgálatok nem járnak fájdalommal, egyszerűen elvégezhetők.
Az esetek nagyjából 92%-ban a szűrővizsgálat eredménye negatív, ez azt jelenti, hogy nem találtak kimutatható mennyiségű vért a székletben. Ilyenkor a két év múlva esedékes újabb meghívásig a lakosnak nincs további tennivalója.
Természetesen, mivel egyik szűrővizsgálat sem ad 100%-ban megbízható eredményt, a háziorvosok felhívják pácienseik figyelmét, hogy milyen tünetek észlelésekor kell haladéktalanul orvoshoz fordulni még negatív székletvér szűrési eredmény esetén is, elővigyázatosság céljából. Ilyen jellemző panasz lehet a két hétnél tovább húzódó székrekedés, hasmenés vagy ezek váltakozása.
Orvoshoz kell fordulni akkor is, ha a székletben vér vagy nyák található, továbbá ha valamilyen nyilvánvaló okkal nem magyarázható testsúlycsökkenés jelentkezik.
Nem negatívnak - vagyis székletvérre pozitívnak - tekintik a vizsgálatot, ha a laboratóriumi analízis során vért találnak a székletben. Ebben az esetben a háziorvos további vizsgálatra, gasztroenterológiára irányítja a pácienst, ahol megszervezik a vastagbéltükrözést (kolonoszkópiát). A kolonoszkópia alkalmával az egész vastagbelet részletesen átvizsgálják. Az esetleges rendellenességekből mintát lehet venni, sőt a kisebb elváltozások a vizsgálat során el is távolíthatók, amelyeket szövettani vizsgálatra küldenek tovább.
A nem negatív vizsgálati eredmény persze nem jelenti azt, hogy biztosan daganatos betegség áll a háttérben, mert egyéb elváltozás esetében is lehet pozitív a teszt, ezért szükséges a pozitivitás mögött álló okot tisztázni. A minta lehet értékelhetetlen is, ami azt jelenti, hogy a laboratóriumban nem tudták elvégezni a széklet minta vizsgálatát valamilyen technikai ok miatt. Ezekben az esetekben célszerű újabb mintát küldeni analízisre.
A tényleges szűrés 2015 januárjában kezdődött. Azóta Csongrád megyén belül két ütemben 22 155 meghívólevelet küldtek ki. A meghívó alapján a háziorvosnál megjelent és pácienscsomagot átvett lakosoktól 2015. június 10-ig 7 416 vizsgálat (2 minta/fő) történt a kémiai laboratóriumban, az első szűrési ütemben tehát 54% volt a megjelenési arány.
Mindez az ÁNTSZ szerint azt mutatja, hogy a vastagbélszűrés iránt nagy az igény és az érdeklődés.
Ami az eredményeket illeti, a vizsgált személyek közül eddig 888 egyénnél bizonyult a minta „nem negatívnak”, akiket a háziorvosok kolonoszkópiás vizsgálatra utaltak. Az ÁNTSZ elmondta, hogy a modellprogram tapasztalata megerősítette azt a nézetet, hogy a nem negatív eredmények aránya az életkor előre haladtával emelkedik.
A kolonoszkópiára beutaltak közel fele egyébként már bejelentkezett a gasztroenterológiai laboratóriumokba, többségüknél a vastagbéltükrözés is megtörtént.
Nagyon fontos, hogy azok, akiknél nem negatív volt az eredmény, megtörténjen a kolonoszkópia”
– hívta fel a figyelmet az ÁNTSZ.
A szervezet elmondta, hogy a program országos kiterjesztését egy igen összetett, bonyolult tervezési munka előzi meg. Ennek egyik állomása egy olyan hatástanulmány, amely az eddigi mintaprogramokat, a jelenleg futó projekt tapasztalatait, a külföldi példákat és a hazai felmérések adatait elemzi. Ennek alapján dönt a szakpolitika a népegészségügyi célú vastagbélszűrés országos kiterjesztésről.
A tanulmány várhatóan 2015 júliusában készül el, és csak a benne szereplő javaslatok feldolgozása után kezdődhet meg a szervezési munka az országos kiterjesztés előkészítéséhez.