De mennyi a túl sok? "Naponta átlag tíz órát vagyok fent a neten, és ez teljesen oké", mondja az utcán megkérdezett egyik tizenéves fiú.
Ezt nem tartom károsnak, hiszen manapság ilyen az életstílusunk",
magyarázza egy másik az Aljazeera riporterének kérdésére.
Az időkorlát meghatározásához legegyszerűbb az okozott egészségügyi problémából visszakövetkeztetni.
Eszerint az az internetezési mennyiség tekinthető kórosnak, amelyik már az éjszakai alvás, a létfontosságú napi pihenés rovására megy.
A japán szakemberek szerint ez napi átlagban tíz órás időtartam.
A kilábalást nehezíti, hogy a fiatalok nem tekintik problémának ezt az egyébként súlyos problémát.
Statisztikák szerint Japánban több mint félmillió netfüggő fiatal lehet. Esetükben az alvászavar is külön kezelést igényel.
A hagyományos japán kultúrában a gyerekek számára legfontosabb volt a tanulmányi előmenetel –
ehhez képest mind gyakoribb, hogy egy fiatal kibukik az iskolából,
mert a túl sok videojátékozás és internetezés miatt nincs ideje és energiája, de kedve sem tanulni.
Japánban egyre több városban lehet "internetböjtös" hétvégén részt venni: érkezéskor le kell adni a mobiltelefont, okosórát, tabletet és minden más kütyüt, majd
a 15-20 fős csapat pszichológus segítségével próbálja feltárni netfüggősége okait és következményeit.
Az ilyen hétvégi kurzusokra a kamaszokat már állami támogatással is be lehet utalni, a foglalkozás fejenként 23 ezer jenbe (átszámítva nagyjából 50 ezer forintba) kerül. A kurzus egyébként minden korosztály előtt nyitva áll.
A hétvége a kikapcsolódásé, mondják a szakemberek, és ezt ebben az esetben tényleg szó szerint értik.
Japánban gyakran látni olyat, hogy
a metrón egymás mellett ülő iskoláslányok egymással váltanak sms-eket
– őket kell visszaszoktatni arra, hogy ismét valós életbeli programokon vegyenek részt, mint például a háromórás városnézés egyedül, pusztán egy nyomtatott térképpel fölszerelkezve."
Meg kell tanulniuk újra használni a képzelőerejüket, és élőben beszélgetni", mondja a riportban egy webszerkesztő, aki napi 15 óra netezés után maga jelentkezett a leszoktató programba, és azóta már könyvet írt tapasztalairól.