Tanácsot persze kérhetünk a háziorvosunktól is – biztosan szívesen segít, ha épp nem ülnek húszan a váróban. Mert átbeszélni az örökletes tényezőket, a táplálkozási szokásokat, a testmozgást, a lelki problémákat és esetleges káros szenvedélyeinket legalább 1-2 órát igénybe venne. Háziorvos a talpán, aki ezt a rendelési idő mellett vállalja.
És persze a sort is ki kell várni, ha szakorvosnál tennénk mindezt, akkor időpontot kell kérni. Talán ez az egyik oka, amiért a legtöbben még odáig sem jutnak el, hogy szembenézzenek az egészségi állapotukkal, és utánanézzenek annak, hogyan előzhetnék meg azokat a problémákat, amelyek a helytelen életvitelből fakadóan leselkednek rájuk.
Pedig a szembenézés nagyon fontos lenne, ugyanis Magyarországon alacsonyabb a születéskor várható élettartam, mint az EU más országaiban.
Ha nem akarunk ebbe beletörődni, akkor a változás, változtatás elkerülhetetlen.
Mióta megvan az Egészségesebb Egészségügyért projekt online elérhető ingyenes Egészségterv portálja, azóta nem lehet kibújni a szembenézés alól azzal, hogy „én ilyesmire nem érek rá”. A társadalmi, gazdasági hátteret, az általános egészségügyi és családi vonatkozásokat, a táplálkozással, fizikai állapottal és aktivitással, valamint lelki egészséggel kapcsolatos kérdéseket ugyanis akár több részletben, apránként is kitölthetjük – akár éjjel is.
Ha egyszerre esünk túl rajta, akkor is csupán egy óránk megy el rá, cserébe pedig azonnal kapunk egy kockázatbecslést, hogy ezen adatok alapján milyen tartományba tartozik a testsúlyunk, az aktivitásunk megfelelő mértékű-e, elegendő mennyiségű és minőségű élelmiszert fogyasztunk-e, van-e hajlamunk lelki betegségre vagy függőség kialakulására, fenyeget-e minket magas vérnyomás- és cukorbetegség, esetleg kardiológia probléma.
Egyszóval alapos tájékoztatást kapunk – és itt még nem ér véget a dolog. A kiértékelés végén ugyanis ott a lehetőség, hogy a kockázati tényezők csökkentése érdekében változtassunk a napi rutinunkon.
Az egyéni egészségterv tehát egy olyan támogató eszköz, ami ahhoz nyújt segítséget, hogy rendszerezzük a feladatainkat és tervezni tudjuk az egészség érdekében tett lépéseinket. Ráadásul rangsorolni lehet, hogy melyikkel akarunk foglalkozni, melyik az a maximum három, amelyik épp most a legfontosabb, és aminek érdekében vállaljuk a változást.
Ehhez pedig segítséget is kapunk: egyrészt könnyen teljesíthető feladatokat válogathatunk be az Egészségterv naptárába (ma lift helyett lépcsőn megyek, 5 megállónyit gyalogolok, ma nem eszem péksüteményt), másrészt sok támogató anyag érhető el onnan: az egészségterv végén lévő ajánlásban számos hiteles, szakmailag megalapozott cikk linkje megtalálható.
Nem meglepő, hogy nap mint nap ér minket stressz, az viszont nagy baj, hogy képtelenek vagyunk hatékonyan kezeli. Ebben is segítséget nyújt a program. A magyarországi adatok azt mutatják, hogy saját bevallása szerint a felnőtt lakosság 88-89 százaléka rendszeresen szembesül komoly stresszel. Úgy gondolunk erre, mint egy tőlünk független, általunk nem befolyásolható problémára – ám ez csak részben igaz.
Mert a stresszhelyzetek többségét ugyan tényleg nem tudjuk elkerülni, de
az már rajtunk múlik, hogy alkalmazunk-e stressz levezető, stressz kezelő technikákat,
amelyekkel elkerülhető, hogy állandó feszültségben éljünk. A stressz kezelése ugyanis remekül tanulható. A legegyszerűbb megoldásokra az Egészségterv is ad javaslatot, illetve arra biztat, hogy sajátítsuk el az autogén tréning vagy a meditáció alapjait.
A második leggyakoribb problémának – 15 ezer kitöltő adatainak elemzése után – az alváshiány bizonyult. Sokan alszanak kevesebbet, mint kellene: részben azért, mert nincs idejük erre az „úri huncutságra”, részben mert alvászavaraik vannak. A sport és a testsúlyproblémák a harmadik, negyedik leggyakoribb választott egészségcél az adatok elemzése alapján.
A magyarok sajnos élen járnak az elhízásban, ráadásul a túlsúlyosok egy jelentős része nem érzi problémának a magán cipelt felesleget,
és nem akarnak lefogyni. A mozgás, aktivitás kérdése pedig különösen fontos: nemrég egyértelművé tették a kutatások, hogy „az ülés az új dohányzás”, tehát a mozgásszegény életmód legalább olyan káros az egészségünkre, mint a cigaretta. A napi minimális mozgásmennyiségnek megfelelhetünk néhány apró trükkel akkor is, ha alapvetően sem időnk, sem kedvünk a klasszikus sportokhoz.
Ám azt is tudnunk kell, hogy sajnos a napi 30 perc sport önmagában nem elegendő abban az esetben, ha az illető egyébként napi 10 órát ül. Akkor is óránként fel kell állni, mozogni kicsit, amit csak lehet, járkálva kell elvégezni (a telefonálást, a kollégákkal való beszélgetést…), és minél többet kell gyalogolni.
A táplálkozás egészségessé tételéhez pedig nem csupán azzal járulhatunk hozzá, hogy a felmérés alapján ajánlott apró változtatásokat beépítjük a mindennapokba, hanem azzal is, hogy a tápanyagokról szóló alapvető információkat elolvassuk, és tudatosabban választunk magunknak és családunknak élelmiszert.
A tapasztalatok szerint egyébként a felhasználók között több a nő – ez viszont azért jó hír, mert ők a többi családtag felé is közvetítik az üzeneteket és az egészségesebb ételkészítési módszereket. A gyakoribb fizikai aktivitást is ők tudják beépíteni a mindennapi programokba – tehát itt is igaz, hogy a nő a családi egészség motorja.
A most még fejlesztés alatt álló Egészségtervben később a szűrővizsgálatokra történő figyelmeztetés, és a mozgás közben használt monitorozó eszközök adatainak szinkronizálása is lehetséges lesz.
(A cikk megjelenését a Széchenyi 2020 program támogatta.)