A gyereknek törvényben előírt joga, hogy játszhasson

Kell  a gyereknek zeneóra, nyelvtanítás iskola előtt? Eldőlhet a sorsa már ekkor? Vagy hagyjunk inkább játszani? Merthogy a játékhoz törvényben rögzített joga van.

Kicsi sikeremberkék

A verseny a szülők között – hogy kinek a gyereke ügyesebb, okosabb – már szinte a születés után elkezdődik. A "versenyistállóba" kényszerített, egyébként normális ütemben fejlődő csemeték már bölcsőde, óvoda alatt fejlesztésre járnak. A külön angol, úszás, zenei alapképzés úgyszólván egészen a karonülő kortól elérhető.

A játék nagyon fontos a kisgyermekek életében, mivel számos készségüket ezzel fejlesztik Forrás: Thinkstock

És még csak nem is lehet elítélni a szülőt, aki a legjobbat akarja a gyerekének, és ezért befizeti a foglalkozásokra. Azt gondolja, a gyerekből akkor lesz felsővezető a diploma megszerzése után, ha már most mindent elsajátít, ami előbbre viheti az életben.

Csakhogy az a gyerek, akiből erőszakkal zsenit akarnak faragni, még ha okos is, egyvalamit biztosan elveszít: a gyerekkorát.

Mert a gyermekkor a játékról szól – és a játékhoz a gyermeknek joga van! Az ENSZ Gyermekjogi egyezményének 31. cikkelye szerint „Az állam elismeri a gyermeknek a pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez, a korának megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez való jogát.”

A játék nem jó semmire!

Teljesítményközpontú életünkben, amikor a felnőttnek lassan lelkiismeret furdalása van akkor, ha kikapcsolódik, könyvet olvas, vagy épp nem tesz semmit (mert ez olyan „elvesztegetett idő”), akkor a gyereknek is megpróbáljuk minden percét beosztani úgy, hogy „értelmes elfoglaltsága” legyen.

Pedig a játék is értelmes foglalatosság

Minden játékból tanul valamit a gyerek – akár egyedül játssza, akár a többiekkel.

Mindegyik játék fejleszti az agyat, a mozgáskoordinációt, és pszichésen is tanít:

kitartásra, emelt fővel veszíteni tudásra vagy épp a sikerig tartó próbálkozásra. A gyerek megtanul célokat kitűzni, kitartóan összpontosítani, és hibázni is, – azzal együtt, hogy rájön, annak milyen következményei vannak.

A gyermeket nem szabad megfosztani a felhőtlen játszadozás lehetőségétől Forrás: Thinkstock

Egyszóval a játék nagyon is komoly dolog! És egyre több szakember állítja: sikeres, munkájában kimagasló felnőtt abból lesz, akit gyerekként hagytak gyereknek lenni, játszani és érzelmi biztonságban felnőni, valamint megélni a szülői odafigyelést.

Nekem erre nincs időm!

A másik ok, amiért sokan mindenféle különórára íratják a gyermeküket az az, hogy nekik nincs idejük foglalkozni az emberpalántával. Ranschburg Jenő gyermekpszichológus mondta egyszer egyik előadásában, amelyet módom volt meghallgatni, hogy „leneveljük” arról a gyereket, hogy feltegye a kérdéseit. Leneveljük, pedig a tehetséges gyerek kérdez, majd bíztatásunkra sok kérdésre meg is keresi, meg is adja választ.

A neves gyermekpszichológus, Ranschburg Jenő is többször felhíta a figyelmet a játék készségekt fejlesztő fontosságára Forrás: MTI/Beliczay László

A gyerekhez idő kell. Ha érdeklődik, akkor választ kell keresni, adni - bármikor. „Nem úgy van, hogy „ezt majd megtanulod az iskolában! Hogy jössz te ahhoz, hogy megkérdezed tőlem, ez milyen betű?” Van olyan, aki 3 évesen folyékonyan olvasott és írt – mondott egy különleges példát élete utolsó előadásában Ranschburg Jenő.

Kell a különóra?

„Fejleszteni a gyereket, hamar különórákra járatni, valamely vélt vagy valós képességet erőszakkal gyakoroltatni” – ez nem vezet feltétlenül jóra, ha nem játékos formában történik, hanem teljesítménykényszer kötődik hozzájuk – mondta Topolánszky-Zsindely Katalin, a Református EGYMI Bethesda KIDSZ vezetője. Van, akinél működik a korai nyelvtanítás, de van, akinél ez csak zavarta okoz – nem mindenki terhelhető ezzel. Ha a nyelvi fejlődés egyébként jól megy végbe, akkor vannak gyerekek, akik ezt jól bírják és élvezik is.

A különórákat és képzéseket a gyerek képességeihez kell igazítani Forrás: Thinkstock

Nincs általános érvényű tanács, tiltás vagy jóváhagyás, csak az, hogy ha nem bírja a gyerek, akkor ne erőltessük a különórát.

Ennél ezerszer fontosabb, hogy minél több minőségi időt tudjunk eltölteni a gyerekkel,

használjunk ki minden olyan lehetőséget, amely arról szól, hogy együtt legyünk, egymásra figyeljünk. Nem kell feltétlenül program ehhez, az is jó, ha a gyerek az édesanyjával a konyhában főzőcskézik vagy az apjával autót bütyköl. Ne legyen állandó háttérzaj, ne szóljon a tévé – beszélgetésre van szükség. Olyan környezetet kell teremteni, ahol a gyerek saját fantáziavilága is kialakulhat.

De ha egyszer okos

Ha a gyerek különösen jó valamiben, akkor azt úgyis észrevesszük. Akkor el lehet vinni tehetséggondozással foglalkozó központokba, és lehet szakvéleményt kérni.

De még a zseniális képességű gyerek is elsősorban gyerek és másodsorban zseni

– meg kell hagyni tehát a lehetőséget arra, hogy „csak úgy” játsszon, olvasson, kikapcsolódjon.

A szülők felelőssége, hogy hagyják érvényesülni a különleges gyermeki tehetséget Forrás: MTI/Bugány János

Nem szólhat az élete fejlesztésről, percre beosztott tanulásról. És az sem szolgálja a gyerek érdekeit, ha különóráról különórára utaztatják keresztül-kasul a városon. Hogy lesz az ilyen gyereknek barátja? Miként fejlődnek a szociális képességei? Mikor él?

Fejleszteni - otthon

Szintén Ranschburg Jenő gyermekpszichológus ismertette Nagy József és kollégái a 70-es évek elején végeztek egy felmérését, ami szerint aki mindennap hall mesét, annak iskolába lépéskor a nyelvi fejlettsége másfél évvel előzheti meg azt, aki csak rendszertelenül hall vagy csupán csak néz mesét. Márpedig a nyelvi fejlettség a gondolkodás alapja. A különórák helyett tehát a legtöbb gyereket az fejleszthetné, ha a szüleitől szép magyar beszédet hallana, vagy a kérdéseire választ kapna, és hagynák játszani, szaladgálni, barátkozni.

A gyermek számára fontos a közösség is Forrás: MTI/Nagy Lajos

Mert abban igaza van a gyerekét különórákra hordó szülőnek, hogy minden azon múlik, hogyan telt az első hat–hét év. Csakhogy nem feltétlenül úgy, ahogyan azt ők gondolják. Nem azon múlik, hogy 6 évesen beszél-e már angolul (ha egyik szülője angol anyanyelvű, akkor persze vétek kihagyni ezt a lehetőséget), vagy hogy már óvodában jár-e szolfézsra.

Marháskodás, dögönyözés, beszélgetés

Persze az első 6-7 évben tényleg sok minden eldől. Például az, hogy a gyerek érzelmi biztonságban van-e. Ahogy Ahogy a wmn.hu-n Vekerdy Tamás pszichológus és utolsó előadásában más szavakkal Ranschburg Jenő fogalmazott: marháskodtak-e vele, dögönyözték-e, csiklandozták-e, mondtak-e neki mondókákat, énekeltek-e neki. Megtanult-e érzelmeket kapni, elfogadni és viszonozni.

Aki ezeket megkapta, az védve megy be az iskolába, aztán később a kamaszkorba.

Az egészséges gyermeknek semmiféle plusz fejlesztésre nincs szüksége ahhoz, hogy okos ember legyen belőle.

A család törődése és a gyermek biztonságérzete az egyik legfontosabb tényező Forrás: Thinkstock

Egy gyereket az tesz valójában versenyképessé, ha érzelmi biztonságban van, és megfelelő mennyiségű szabad játékban, mozgásban, mesében van része. Tehát az iskolásoknak is kötelező a játék. És ahogy ezt Ranschburg Jenő meg is jegyezte,

az iskolának inkább önállóságra, motiváltságra, önérvényesítésre, nyitottságra kellene nevelnie, nem a teljesítmény okozta szorongásra.

De mivel ilyen iskolából kevés van, legalább mi, szülők ne kényszerítsük teljesítmények elérésére gyermekeinket.