Népegészségügyi paradoxon – ezért nem javul a magyarok egészségi állapota

Dunaharaszti, 2013. május 28. Varga Irén gyermekorvos egy kisfiút vizsgál a rendelőjében Dunaharasztin 2013. május 28-án. MTI Fotó: Illyés Tibor

Miközben a szakma és a sajtó is számos, az egészségünket védő, fejlesztő és javító intézkedésről számolt be az elmúlt pár évben, az egészségügyi mutatók nem igazolják a várakozásokat, nem javul látványosan a magyarok egészségi állapota. Mi ennek az oka? Megtudjuk Török Krisztinától, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet főigazgatójától, aki a 2015-ös Egészségjelentést ismertette. 

Példának okáért

Számos nagyléptékű beavatkozás, jogszabályi intézkedés, fejlesztés és forrásbevonás történt az elmúlt öt-hat évben az egészségügyben, például bevezették az egészségtelen termékekre a népegészségügyi termékadót,

a nemdohányzók védelme érdekében megtiltották a zárt közösségi terekben a dohányzást,

megreformálták a közétkeztetést, és szigorították a transzzsírfogyasztást, illetve számos, a népegészségügyi intézményrendszert érintő átalakítás, fejlesztés zajlott le.

A népegészségügy még mindig nem képes kezelni a fennálló problémákat Forrás: MTI/Illyés Tibor

A leggyakoribb halálokokban - mint a keringési rendszer betegségei vagy a rosszindulatú daganatok - nem sikerült felzárkóznunk az EU országaihoz, sőt sok esetben nőtt a lemaradásunk –

egyáltalán nem az ország társadalmi és gazdasági fejlettségének megfelelőek ezek a mutatók.

Látható, hogy a népegészségügy a kiemelt figyelem ellenére sem tudta megfelelően kezelni a hosszú évek óta fennálló problémákat.

A várható élettartam Magyarországon még mindig az EU 15-ök átlaga alatt van Forrás: MTI/Mészáros János

Török Krisztina, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója szerint a megoldás a hazai népegészségügyi rendszer megújítása lehet, melynek következtében a szakterület egy újszerű szemlélettel képes lenne megfelelő programokat kidolgozni és várhatóan hatásosabb intézkedésekre javaslatot tenni.

Dietetikust, gyógytornászt a rendelőkbe!

Ezt a célt szolgálná, hogy az alapellátásba vagy a mellé integrálnának olyan egyéb „szolgáltatásokat”, amelyek segítségével elérhető lenne, hogy a lakosság egyrészt gyakrabban járjon a prevenció szempontjából fontos szűrővizsgálatokra, másrészt az alapellátó orvos is a megelőzés szemléletével lássa el a páciensét.

Gyógytorna-foglalkozás Forrás: BSIP/Amelie-Benoist

Ha dietetikus, gyógytornász és egyéb szakemberek is elérhetőek lennének a rendelőkben, ha a tájékoztatásban valódi szerepet tölthetnének be a gyógyszerészek, akkor vélhetőleg az egészségtudatosság nőne, és az egyénre nem csak felelősség hárulna, hanem a lehetőség is adott lenne a tudatos egészségvédelemre – véli Török Krisztina.

Ugyanakkor az egyén szintjén nekünk is rengeteg tennivalónk van:

magunkon kell végignéznünk, hogy biztosít-e megfelelő életkilátásokat az az életmód, melyet folytatunk. Ha ezt az önvizsgálatot elvégeztük, akkor a közösségi szinten az információátadás a feladat, illetve annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy az életmódváltás megtörténhessen.

Kevesebb, rosszabb, veszélyesebb

A legnagyobb egészségveszteséget, tehát a társadalom által viselt egészségügyi terhet – hasonlóan a többi fejlett országhoz – a nem fertőző, krónikus betegségek okozzák Magyarországon is.

Bár a magyarok születéskor várható élettartama folyamatosan növekszik, a nőknél 5, a férfiaknál 7 évvel még mindig rövidebb, mint az EU15 országában.

(Az EU15-be a 2004 előtti EU-tagországok tartoznak, név szerint: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság.)

Komoly erőfeszítések történnek az egészségügyi ellátó-rendszer fejlesztéséért Forrás: MTI/Sóki Tamás

Magyarországon a 65 éves kor előtt bekövetkező halálozás aránya kétszerese az EU15-ben tapasztaltnak, ami minden bizonnyal jelentősen rontja az ország gazdasági versenyképességét. A teljes népesség halálozása is hasonlóan alakul: bár az utóbbi 10 évben csökkenő tendencia figyelhető meg, aránya még így is másfélszerese az EU15 országaiban kimutathatónál.

Az összes halálozás több mint felét a keringési rendszer megbetegedései okozták,

amelyeknek hazai 20%-os csökkenése ellenére is nőtt a különbség a magyar és az EU15-országok adatai között.

A szív- és érrendszeri megbetegedések és az emiatt bekövetkezett halálokok tekintetében Magyarország sajnos még mindig az európai élmezőnybe tartozik Forrás: PhotoAlto/James Hardy

Az iszkémiás szívbetegség (a szívizom elégtelen vérellátása miatt kialakuló kórképek, például szívinfarktus, szívelégtelenség) okozta halálozásban például a nőknél több mint négyszeres volt a különbség. 2013-ban az összes halálozás negyedét a rosszindulatú daganatok okozták.

Tüdőrák okozta halálozásban világelsők vagyunk,

de vezeti a halálozási statisztikákat a nőknél (a tüdőrák után) az emlő-, a vastag- és végbéldaganat, míg a férfiaknál (szintén a világelső tüdőrák után) a vastag- és végbél-, valamint a szájüregi daganat.

Magunk alatt vágjuk a fát

Ezen (szív- és érrendszeri, valamint daganatos) betegségek java része az életmódunk miatt alakul ki: egyértelmű befolyással van a kialakulásukra a mozgásunk mennyisége, a táplálkozás milyensége és a szenvedélyeink.

A 2014-es egészségfelmérés is alátámasztotta, hogy a krónikus betegségek kialakulásában kiemelkedő szerepet játszó egészségtelen életmód

a magyarok jelentős többségére jellemző – ez az egyéni felelősségünk.

A dohányzással összefüggő betegségek is a vezető halálokok közé tartoznak Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A felnőtt lakosság több mint fele súlytöbblettel él, és bár egy friss felmérés szerint a lakosság 97 százaléka tisztában van a mozgás fontosságával, mégis

csupán minden hatodik felnőtt végez a WHO ajánlásainak megfelelő testmozgást.

Minden 20. magyar ember alkoholfogyasztása már egészségkárosító, és minden harmadik dohányzik.

Komoly rizikófaktor a túlzott alkoholfogyasztás is Forrás: Thinkstock

Figyelemre méltó, hogy az elmúlt évek jelentős népegészségügyi intézkedései ellenére a naponta dohányzók aránya 2009 óta lényegében nem változott; egy csoportban, konkrétan a naponta cigarettára gyújtó fiatal felnőttek között pedig még emelkedett is az elmúlt öt évben. Pedig friss hazai adat szerint a lakosság 99 százaléka tisztában van azzal, hogy a dohányzás káros az egészségre, ám motivációja a leszokásra csupán 11 százaléknak van.

Drágák vagyunk – magunknak

A felnőtt lakosságban végzett reprezentatív kutatás (egészségkommunikációs felmérés) adatai szerint az egészség a legfőbb érték és kívánt cél, ehhez képest képtelenek vagyunk azt felmérni, hogy a jelenlegi életmódunkkal miként tesszük tönkre az egészséges élethez való esélyünket – ismertette a kutatás egyik eredményét az Origónak a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója.

A magyar népegészségügyi paradoxon helyes értelmezéséhez érdemes azt is számításba venni, hogy – a halálozás miatt elvesztett éveken túl – a megromlott egészségben leélt idő mekkora terhet ró az egyénre, a családra és a társadalomra.

A helyes életvitellel és az egészséges életmóddal sokat tehetünk a betegségek megelőzéséért Forrás: Thinkstock

Felnőtteknél a legtöbb így elveszített egészséges életévet a keringési rendszer betegségei okozták 2010-ben, ezt követték a rosszindulatú daganatok.

A két betegség egészségveszteségének becsült költsége abban az évben mintegy 2000 milliárd forint, a GDP több mint 7%-a volt! A harmadik és negyedik legnagyobb egészségveszteséget a mozgásszervi betegségek és a sérülések okozták. Az ötödik helyen álló, több mint 500 milliárd forint becsült költséggel járó mentális és viselkedési zavarok is lényegesen több egészségveszteséget okoztak, mint amire kizárólag a halálozási adatokból következtetni lehetett volna.

A szívbetegségben elhunytak száma két évtizedet tekintve Forrás: MTI/KSH

A 15 évnél fiatalabbak körében az újszülöttkori megbetegedések, főként a koraszülés komplikációi okozták a legnagyobb egészségveszteséget, ezt követték a mentális és viselkedési zavarok, majd harmadikként a táplálkozási hiánybetegségek, amelyből kiemelkedik a vashiányos vérszegénység, negyedikként pedig a veleszületett rendellenességek.

Rosszul eszünk, és így kitolunk magunkkal

A legnagyobb népegészségügyi jelentőségű betegségek kialakulásában kulcsszerepet játszó, az életmóddal és környezettel kapcsolatos kockázatok egészségterheit is elemezték a jelentésben. Az egészségtelen étrend okozta a legnagyobb egészségveszteséget a felnőttek körében, az összes veszteség negyedét!

Az egészségtelen táplálkozás és a túlsúly ugyancsak komoly problémát jelent Forrás: Thinkstock

A közismerten elégtelen zöldség- és gyümölcsfogyasztás, valamint a magas sóbevitel mellett az olajos magvak és diófélék elégtelen fogyasztása is komoly szerepet játszik az egészségveszteségek kialakulásában.

A magas vérnyomás a második legnagyobb veszteséget okozó egészségkockázat, ezt követi a dohányzás,

amely a felnőtt lakosság egészségveszteségének hatodáért felelős. A 15 évesnél fiatalabb gyermekeknél döntően a tápanyaghiány, főként a szervezetbe juttatott vas hiánya okozta a legnagyobb egészségveszteséget.

Ki a felelős 7600 ember haláláért?

Mint jól ismert, az egészségveszteségek kialakulása két fő tényezőre, az egyén viselkedésére és az életét befolyásoló környezetre vezethető vissza. A két tényező együttes változtatásának eredményeképpen,

a szükséges egészségügyi ellátások megfelelő időben történő igénybevételével 7600 haláleset lett volna elkerülhető Magyarországon 2013-ban.

Az egészségügyön kívüli, környezeti tényezők szerepe sem elhanyagolható: a 15 év alatti gyermekekre vonatkozó egészségkockázatok rangsorában a 3., a felnőtteknél az 5. helyen szerepelnek a légszennyezettség és egyéb környezeti tényezők jelentette kockázatok.

A légszennyezés, a szmog elsősorban a nagyvárosi környezet velejárója Forrás: MTI/Beliczay László

Az egészségkockázatok következtében fellépő gazdasági veszteségek közül kiemelkednek az elsődleges megelőzéssel visszaszorítható, az életmóddal és a környezettel kapcsolatos kockázatok. Kiemelkedő nagyságú, 1000-1000 milliárd forintnyi veszteséget okozott az egészségtelen étrend és a dohányzás Magyarországon 2010-ben.

Van remény?

Ahogy a népegészségügyi jelentés összefoglalójában olvasni lehet: a magyar népegészségügyi paradoxon feloldása a jelentésben felsorakoztatott nemzetközi példák alapján csak komplex, mind az életmódot, mind a környezetet egyaránt célzó, összehangolt beavatkozásoktól várható. Ilyen beavatkozások azonban csak akkor valósulhatnak meg, ha a rendszerszintű szemlélet a hazai népegészségügyben általánossá válik.

Forrás: Thinkstock

A rendszerszintű megközelítés legfontosabb sajátossága ugyanis, hogy képes figyelembe venni a lakosság egészségét befolyásoló kulcsszereplők összetett érdek- és kapcsolatrendszerét, és viselkedésüket képes egy irányba befolyásolni.

A statisztikákból az derül ki, hogy vidéken, kisebb településeken 60 százalékban veszik igénybe a háziorvosi ellátást,

a fővárosban csupán az emberek 40 százaléka. Pedig az alapellátásban dolgozó orvos tudja meghozni a döntést, hogy az illetőnek szüksége van-e és milyen szakellátásra.

Forrás: Origo

Ne legyen betegségtudatunk, de vegyük igénybe az alapellátás által nyújtott, vélhetőleg nemsokára kibővített lehetőségeket, és fordítsunk legalább annyi időt magunkra, mint amennyit másokra: legyen minden döntésünknél szempont az, hogy miként hat a jelenlegi és jövőbeli egészségünkre – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója, Török Krisztina.

(A cikk megjelenését a Széchenyi 2020 program támogatta.)