Felturbózzuk a baktériumokat az antibiotikumokkal

Az, hogy antibiotikumokra szükségünk van, talán mindenki számára egyértelmű, aki esett már át mondjuk súlyos középfülgyulladáson, torokgyulladáson, tüdőgyulladáson. Ám azt, hogy nem szedhetjük „nyakra-főre”, sokan nem tudják, nem értik. Azt pedig talán még kevesebben, hogy mi köze mindennek a fenntarthatósághoz. 

Elhasználni valami csak véges dolgokat lehet, márpedig antibiotikumból annyit állítunk elő, amennyit csak tudunk – gondolnánk. Az előállítással nem is lenne baj, a gyógyszergyárak kapacitása – fizikailag - elegendő. Más baj történt.

A kórokozók egy része egyszerűen fittyet hány az eddig ellenük használt hatóanyagokra, nemhogy elpusztulnának tőle, még az is előfordul, hogy kifejezetten jót tesz a szaporodásuknak.

Mi is az antibiotikum?

Ha nagyon pontosak akarunk lenni, akkor rossz szót használunk, amikor az antibiotikumokra gondolunk. Gyógyszernek hívjuk, miközben inkább antibakteriális gyógyszernek kellene mondanunk.

A kórokozók egy része egyszerűen fittyet hány az eddig ellenük használt hatóanyagokra, nemhogy elpusztulnának tőle, még az is előfordul, hogy kifejezetten jót tesz a szaporodásuknak Forrás: Thinkstock

Eredetileg ugyanis csak azokat a vegyületeket nevezték antibiotikumoknak, amelyeket valamilyen élőlény (gomba, baktérium) termelt, míg a mesterségesen előállított szereket kemoterapeutikumokkéntemlítették. A köznyelv viszont egyszerűsített. Maradjunk mi is a köznyelvi verziónál, amikor ezekről a készítményekről beszélünk: olyan gyógyszerekről van szó, amelyek a szervezetben megtelepedett baktériumokat elpusztítják vagy meggátolják a szaporodásukat.

Az elsőtől a modern készítményekig

A legelső és legismertebb nagy mennyiségben előállított antibiotikum a penicillin, a Penicillium notatum penészgomba terméke volt, amelyet Alexander Fleming fedezte fel 1928-ban. Azóta már rengeteg olyan természetes és mesterséges vegyület van a tarsolyunkban, amely képes felvenni a harcot a bennünk megtelepedő, elszaporodó káros baktériumokkal.

Tessék, csak tessék!

Az 1980-as években kezdték el egyre szélesebb körűen használni az antibiotikumot az emberek, akár a saját gyógyításukra (sokszor feleslegesen), akár a haszonállatok betegségeinek megelőzésére, sőt még a növekedésük serkentésére is.

Szerencsére 2006 óta tilos antibiotikumokat használni teljesítményfokozóként és növekedésserkentőként az Európai Unióban.

Ám az egykor csodákat művelő, halálos betegségeket (vérmérgezést, szifiliszt, tbc-t) gyógyító készítmények betörtek a házipatikákba, az orvosok pedig egyre gyakrabban felírták azokat különösebb ok nélkül, enyhe tünetek esetén, vagy akár vírusfertőzésre is. Márpedig az antibiotikum csak baktériumok ellen hat, tehát ha vírusok ellen használják, akkor a szervezetben egyébként természetes módon jelenlévő jótékony baktériumok egy része elpusztul, így teret (szó szerint betölthető helyet) adva a károsabbaknak.

Az 1980-as években kezdték el egyre szélesebb körűen használni az antibiotikumot az emberek, akár a saját gyógyításukra (sokszor feleslegesen), akár a haszonállatok betegségeinek megelőzésére Forrás: Thinkstock

Azt sem tudjuk, mire való

Pár éve készült egy felmérés, amelyből kiderült, hogy Európában az emberek mindössze 40 százaléka van tisztában azzal, hogy mire való az antibiotikum. A lakosság 18 százaléka akkor is beveszi (a sok helyen vény nélkül kapható) antibiotikumot, ha egyszerűen csak náthás (amit ugye vírus okoz).

A másik hiba: igaz ugyan, hogy megfelelő okból írják fel a betegnek, de ő nem úgy és nem addig szedi, mint azt előírták neki. Ha valaki kevesebbet, rövidebb ideig vagy rendszertelenül szedi be az antibiotikumot, akkor

a káros baktériumok egy része életben marad, mert a kórokozók túlélhetik a túl kis dózist.

Ilyenkor a beteg nemhogy meggyógyulna, de olyan bacikat kezd el szaporítani magában, amelyek egyszer már átvészelték egy adott készítmény támadását, amely ellen „ki is tanulták” a védekezést és rezisztenssé váltak. És itt jön a fenntarthatóság.

Merthogy mindennek hála ma ott tartunk, hogy egyre kevesebb hatékony antibiotikumunk van, és egyre több ellenálló, sajnos akár úgynevezett multi rezisztens kórokozó is, amely már egyszerre több hatóanyagra is érzéketlen. És ez több okból veszélyes.

Nincs annyi új készítmény, mint ahány baktériumtörzs „kitanulja” a védekezést a gyógyszerek ellen.

Két okból sincs: korlátozottak a források. Egyrészt új, eddig nem vizsgált, baktériumölő tulajdonságú természetes anyagokat kell felfedezni. Ez nem könnyű. A vizsgálatok évekig eltarthatanak, és számos hatóanyag menet közben kiesik a rostán. Másrészt a végül megmaradt néhány új molekula vizsgálata, klinikai tesztelése, engedélyeztetése, gyártása rengeteg pénzbe és sok-sok időbe kerül – ezért sok gyártó nem is tervezi, hogy belevág ekkora projektbe.

Értelmetlen halál

Ma ott tartunk, hogy a tömeges antibiotikum használat miatt sok baktériumtörzs ellenállóvá vált, ez pedig a világon évente 700 ezer ember halálát okozza, ebből 50 ezren Európában és az Egyesült Államokban hunynak el.

Ha nem megfelelő ideig és mennyiségben szedjük az antibiotikumot, a baktériumok rezisztenssé válhatnak Forrás: Thinkstock

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ három legsúlyosabb egészségügyi problémája közé tartozik a helytelen antibiotikum használat miatti rezisztencia – az előrejelzések szerint pedig kevesebb, mint 40 év múlva az első számú halálokká léphet elő, ha nem teszünk ellene semmit.

Fenntartható antibiotikumhasználat

A fenntartható antibiotikum használat tehát három szereplőn múlik. Egyrészt a kutatólaborokon, hogy tudnak-e, akarnak-e új hatóanyagot kifejleszteni, erre pénzt költeni, energiát fordítani. Másrészt az orvoson, hogy szigorúan tartja-e magát a szabályokhoz, miszerint

antibiotikumot csak indokolt esetben írunk fel, lehetőleg az adott kórokozó tesztelése után,

hogy a legmegfelelőbb készítmény legjobb dózisa jusson a beteg szervezetébe.

És végül harmadrészt rajtunk:

• ne gyakoroljunk nyomást az orvosra, hogy akkor is írjon fel antibiotikumot, amikor az nem indokolt,
• ne szedjünk be otthon tartott maradék gyógyszert, mondván, hogy a múltkor is használt,
• illetve ha már felírta az orvos, akkor a megfelelő ideig a megfelelő dózist szedjük be.

Így tehetünk mi magunk is azért, hogy fenntartható maradjon az antibiotikumok okozta védelem.

(A cikk megjelenését az Expo Milano 2015 támogatta.)